Julis, gyere ki! – A bokrosi rejtély megoldása

Csongrád Megyei Hirlap, 1959. december 26. – Két héttel ezelőtt megírtuk, hogy Pozsár Pál bokrosszéli tanyáján »érdekes jelenségek« játszódtak le, melyek a környék hiszékeny lakóinak körében nagy feltűnést keltettek és szóbeszéd tárgyává lettek sokak körében.

A sötétség beállta után ugyanis napról napra ablakzörgés, homokszórás, széndobálás ismétlődött meg a kérdéses tanya körül. Közben hangok is hallatszottak kívülről, hogy »Julis, gyere ki!«. Senki nem tudta, ki és mi okozza ezt a jelenséget. A környékbeli lakosokat már rettegésbe hozta az eset s egyesek »titokzatos erők« közreműködésének tulajdonították a dolgot. Némelyek már a világ végét jósolgatták, a félősebbek még reszkettek is.

Mint előzőleg is megírtuk, a hatóság is foglalkozott a dologgal, s mint már akkor is ez volt a hivatalos megállapítás: az egész hűhót fiatalkorú, csintalanságra hajlamos gyerekek csinálhatták.

A további nyomozás fényt derített most a valóságra teljes egészében. Kiderült, hogy a »titokzatosnak tűnő« ablakzörgetést, homokszórást és széndobálást 3 fiatalkorú lány követte el, igen rafinált módon. S a vidék lakói, nem tudva a rejtély okát, ennek a semmiségnek tulajdonítottak »titokzatos erőt«.

Végül is rajtavesztettek a csintalan diáklányok és lelepleződtek. Amikor tettenérték őket — kettő házbéli, egy szomszédba való volt —, akkor is tele volt a zsebük homokkal, dobásra készen. Hogy miért űzték ezt a furcsa játékot, ők maguk sem tudják. Mint mondották: érdekes volt, hogy a felnőtteket így ámíthatták... Most már megoldódott a bokrosi rejtély és a sok babonás hiedelem szappanbuborékként pukkant szét. 

Ez a cikk eredetileg a Csongrád Megyei Hirlap című lapban jelent meg 1959. december 26-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.