Harangszó által megzavartatott piacztéri népgyülés

Illusztráció: Budapest Főváros Levéltára / Fortepan

Szeged és Vidéke, 1903. november 18.Megirtuk lapunk mai számában, hogy milyen fölháboritó botrány történt vasárnap délután a szomszédos Algyő piaczán megtartott népgyülésen. Most üjabb részletekről ad hirt Algyő község elöljárósága, mely ellenőrzésül a jegyzőt rendelte ki a nagy feltünést keltett gyülésre.

Az elöljáróság által a szegedi királyi ügyészséghez küldött hivatalos jelentésből kitünik, hogy nem csupán a papot inzultálták a népgyülésen, hanem a harangozót is. A jelentésből még az is kitünik, hogy a bántalmazás teljesen alaptalanul történt s a megtámadott lelkésznek egyáltalán nem volt része abban, hogy a népgyülés a harangszó által megzavartatott. A hivatalos jelentés szerint a megbotránkoztató merénylet következőképpen történt :

Vasárnap délután — mint mai lapunkban megirtuk — népgyülésre hivták egybe a lakosságot Molnár Antal és társai. Több szónoklat hangzott el s már-már befejezéséhez közeledett a gyülés, amikor megkondult a piacztéren levő katolikus templom harangja. A szónok beszédéből igy abszolute semmit se lehetett hallani, mert a gyülést a templom mellett tartották meg.

Óriási lárma kerekedett erre. Egy Belovai Ilona nevü asszony (mert asszonyok is nagy számmal voltak jelen a gyülésen) fölrohant a templomba és el akarta vágni a harangkötelet. Zombori Mihály harangozó azonban megakadályozta ebben, amire az asszony többször hátba ütötte a harangozót.

Ezután az öreg Lakatos Vincze földművesgazda vette át a zavargó szerepét.

— A pap az oka mindennek! Ő huzatta meg a harangokat, hogy ne halljuk a beszédeket!

Igy kiáltozott a felbőszült magyar, aki még jobban kezdett dühöngeni, amikor megpillantotta a templom ajtajában Balázs Gyula segédlelkészt. Ő ugyanis a délutáni litániáról akart hazamenni s amint a piacztérre ért, Lakatos megrohanta, fojtogatta, ütlegelte és közhen így kiáltozott:

— Mindjárt az oszlophoz csapom!

És tényleg azon erőlködött, hogy a piacztéren levő kőoszlophoz vágja. Akkor azonban már ott voltak a gyülésre kivezényelt csendőrök és lefogták a dühöngő magyart. Tegnap hallgatták ki a községházánál, ahol azt vallotta, hogy azért bántalmazta a lelkészt, mert azt hitte, hogy a népgyülés megzavarása végett harangoztatott. Kiderült azonban, hogy temetésre huzatták meg a harangot. A szegedi királyi ügyészség vallás elleni vétség cimén megindította a vizsgálatot.

Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1903. november 18-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.