A faj fennmaradását is veszélyeztetheti a tömeges teknősgázolás Szeged mellett

108 elütött mocsári teknőst számoltak össze május 23-án a Szeged és Sándorfalva közötti útszakaszon. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága szerint az elmúlt hónapokban akár 150–200 egyed is elpusztulhatott ugyanitt, ami a térségben korábban nem tapasztalt mértékű természetvédelmi problémára utal. Elmondásuk szerint a tömeges pusztulás hátterében nem csupán a tojásrakási időszak állhat, hanem az élőhelyek megváltozása is.

A lecsapolt halastavaknak szerepük lehet a pusztulásban

A nemzeti park szerint az elpusztult állatok között fiatal, még nem ivarérett példányok, kifejlett hímek és nőstények, valamint frissen kikelt egyedek egyaránt voltak.

Bár a párkeresés, a tojásrakás és a frissen kikelt teknősök mozgása minden évben növeli az utak menti gázolások kockázatát, a mostani esetet nem lehet pusztán ezzel magyarázni – vélik a nemzeti park szakértői. A nőstények ilyenkor akár több száz métert vagy néhány kilométert is megtehetnek megfelelő tojásrakó helyet keresve, hasonló mozgás azonban korábban nem eredményezett ilyen mértékű pusztulást.

Az igazgatóság elmondta, hogy a problémás, 1200-1500 méteres útszakasz a szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Új-halastavak között húzódik. A halastórendszer közút felőli medreit tavasszal, az üzemszerű tevékenység részeként lecsapolták, így azok teljesen kiszáradtak. „Az eddig ott élő teknősök vélhetően elindultak új élőhelyet keresni” – írták.

Az állatok egy része a szomszédos tavak felé indulhatott, mások viszont az út túloldalán található csatorna irányába vették az útjukat. A közeli tanya és a terepviszonyok ráadásul néhány pontra koncentrálták az átkeléseket, ami tovább növelhette a gázolások számát.

Molnár Nóra, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusa, aki elsőként mérte fel a gázolások mértékét az érintett útszakaszon, a Szegedernek azt válaszolta, hogy május 23. óta valamelyest nőhetett az elütött teknősök száma, de véleménye szerint valószínűleg nem érte el a kétszázat. „Rengeteg védett állatot ütnek el az autósok a közutakon. Ez akkor válik szembetűnővé, ha egy viszonylag rövid szakaszon tömegessé válik a gázolás.”

Mint mondta, a jelenség hátterében gyakran valamilyen szezonális vándorlás áll. Legtöbbször tavasszal a békákat éri hasonló veszteség, amikor szaporodóhelyeik felé indulnak. Azt viszont ő is hozzátette, hogy a mocsári teknősöknél ritka, hogy ilyen mértékű pusztulást tapasztaljanak.

A nemzeti park szerint önmagában a tojásrakási időszak nem eredményezett volna ekkora mozgást. Korábban is vándoroltak itt teknősök, és történtek is gázolások, de nem kirívó számban. „Ha ez párosul az élőhelyük megváltozásával, az már nagyobb számban készteti őket vándorlásra”– írták.

Ha továbbra is ekkora a veszteség, az befolyásolhatja a faj fennmaradását

A Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek becslése szerint a Szegedtől északra található halastórendszerekben és az azokat összekötő csatornákban többezres, akár ötezer példányt meghaladó mocsáriteknős-állomány élhet. Néhány száz egyed elvesztése önmagában nem okozza az állomány gyors összeomlását vagy rövid időn belüli eltűnését. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ha a jövőben rendszeresen megismétlődnek a mostanihoz hasonló tömeges pusztulások, az már hosszú távon is érdemben befolyásolhatja a faj fennmaradását a térségben.

A mocsári teknős ráadásul Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, amelyet elkezdett kiszorítani az inváziós ékszerteknős, így az egyedek több negatív hatásnak is ki vannak téve.

A helyzetet tovább nehezíti az egyre gyakoribb vízhiány és az élőhelyek kiszáradása. Az igazgatóság szerint olyan mesterséges vizek is időszakosan eltűnnek, amelyekről korábban azt gondolták, hogy állandó vízborításúak maradnak. „Bár még sokfelé megtalálható, a vizes élőhelyek eltűnése miatt hosszú távú jövője a mocsári teknősnek is bizonytalan” – írták.

Hálókkal, táblákkal és lassítással az újabb pusztulás ellen

Többféle eszköz is segíthet a gázolások csökkentésében. Ilyen lehet a sebességkorlátozás, a figyelemfelhívó táblák kihelyezése vagy az állatokat az úttesttől távol tartó termelőrendszerek alkalmazása – véli az igazgatóság.

Mint írták, több ezer méternyi kétéltű- és hüllőterelő háló beszerzését tervezik, amelyeket szükség esetén gyorsan ki lehet helyezni az érintett területeken. Emellett „Lassíts! Teknősök az úton!” feliratú figyelmeztető táblákat is készíttetnek.

Hosszabb távon szóba kerülhetnek a már ismert béka- és vadátjáró rendszerek is, ezek kiépítése azonban jelentős idő- és forrásigénnyel jár.

Molnár Nóra szerint a legfontosabb feladat most az, hogy időben felismerjék a problémás útszakaszokat, és tájékoztassák a közlekedőket. A környéken élők és az önkéntesek bevonása szintén segítheti a hasonló helyzetek kezelését.

Védett állatokat gázoltak el, mégsem egyszerű felelőst találni

A mocsári teknős védett faj, ezért elvileg minden olyan eset, amikor valaki elpusztít egy egyedet, természetvédelmi szempontból jogsértést jelenthet. Molnár szerint ugyanakkor az autós gázolások megítélése ennél összetettebb.

„Mindenki, aki elpusztít egy védett élőlényt, elvileg szabálysértést követ el, bár az elháríthatóság és a helyzetre vonatkozó tudás azért árnyalja a személyes felelősséget” – tette hozzá. Azt mondta, hogy a gépjárművezetőknek ugyan van felelősségük, de a tömeges gázolások esetében rendkívül nehéz megállapítani az egyes esetek körülményeit vagy megtalálni az érintett járműveket. Ráadásul az állatok kikerülése nem járhat együtt más közlekedők veszélyeztetésével.

Molnár úgy véli, ha a természetvédelmi szervek tudomást szereznek rendszeres vagy tömeges gázolásokról, akkor elvárható, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a probléma kezelésére. Ugyanakkor szerinte a jelenség mögött végső soron szélesebb okok húzódnak meg: az úthálózat sűrűsödése és a közúti forgalom növekedése egyaránt növeli az élővilágra nehezedő nyomást.

A Magyar Közútnak senki nem jelezte a problémát

A szakaszt fenntartó Magyar Közút kérdésünkre azt közölte, hogy korábban nem érkezett hozzájuk megkeresés a szegedi tömeges teknőspusztulással kapcsolatban. Mint írták, korábban a Kiskunsági Nemzeti Park több helyszínen is kapott hozzájárulást kétéltűátjárók létesítésére, ezek azonban nem a Sándorfalva és Szeged közötti útszakaszon valósultak meg.

Kitértek arra is, hogy az elmúlt években nem tapasztaltak kirívó teknősvonulást ezen a területen, és hüllőgázolásokra vonatkozó adatsorral sem rendelkeznek. Amennyiben természetvédelmi szervezetek részéről megkeresés érkezik a hasonló esetek megelőzése érdekében, nyitottak az egyeztetésre – tették hozzá.

A Kiskunsági Nemzeti Park egyelőre azért nem vont be más intézményeket a természetvédelmi intézkedések tervezésébe, mert szerintük az érdemi előrelépést elsősorban nem a közhatalmi intézkedések, hanem az állatok úttestre jutását megakadályozó védelmi rendszerek hozhatják el. A szükséges engedélyek beszerzése érdekében a jövőben megkeresik az illetékes szerveket – jelezték.

Az elmúlt napokban már csak néhány újabb elütött teknőst találtak, ami arra utal, hogy a mostani vándorlási hullám lecsengőben van. Az érintett útszakaszt ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérik, mert a vizes élőhelyek közötti átmozgások miatt a jövőben is kialakulhatnak hasonló helyzetek.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.