Az egyik legmetálabb metálfesztiválon mobilvécével crowdsurfölnek

A rendkívül hosszú első nap utolsó fellépője a szintén bizalomgerjesztő nevű Enema Shower volt. A dalok szövegéből itt sem sokat lehetett érteni, de az olyan kreatív átvezetők, „a csikló a Sátán kapucsengője” kárpótoltak mindenkit.

Nem olyan távoli cél, hogy nagyobb neveket is elhozzanak

„Úgy volt, hogy szombat este hat körül játszunk, csak én megyek a Pride-ra” – mondta a Szegedernek Szatmári János, a Barbears basszusgitárosa arról, hogy miért ők nyitották a második napot. „Én is mennék, csak itt dolgozom” – tette hozzá Lukács László gitáros, aki egyben a fesztiválra is kitelepülő szegedi Borracho mexikói étterem tulaja.

Nem sokkal a Barbears után egy másik szegedi zenekar, a Dystopia lépett fel, amelynek tagjai szerint a Lowland „Magyarország egyik legmetálabb metálfesztiválja”. Blanár Levente, a progresszív metalos, metalcore-os hatásokat ötvöző zenekar egyik gitárosa és énekese azt tapasztalta, hogy a Lowlandhez képest mindenhol máshol kicsit megengedőbbek a szervezők. „Ami valahol jó, valahol nem, de tetszik, hogy ez ilyen true metál. Itt bevállalják ezeket a Gutalaxokat” – tette hozzá. „És még mi is kaptunk helyet” – jegyezte meg Bajusz Péter, aki a zenekarban a basszusgitározás mellett „általában a bunkó ordítást csinálja”.

A Lowland főszervezője, Győri Gergely szerint „nem volt egy egetverő összeg”, amiből idén gazdálkodtak, így a színpadok számának csökkentése mellett a zenekaros tehetségkutató is elmaradt. A fellépők terén sem lehetett túl nagyot álmodni, de még így is volt egy-két nagyobb név, és a kevésbé ismert fellépők között is voltak nagyon tehetségesek.

Ha nem számítana a pénz, akkor a szervezők egy olyan lineupra mennének rá, ami „európai szintre emelhetné” a rendezvényt, meghívnának például olyan előadókat, mint a Behemoth, az Exodus vagy a Sodom. Győri Gergely szerint ez nem egy elérhetetlen álom. „Óriási dolog nem kéne hozzá, csak hogy a stabil 3–400 látogató helyett 6–700 legyen”.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.

Győri Gergely tapasztalata szerint a mártélyi lakosok is sokszor kellemesen csalódnak a Lowlandben, ahova egyébként ingyen beléphetnek. „Te tudod, hogy nem esznek embert a metálosok, de a helyi boltosok, kocsmárosok nagyon meg vannak lepődve. Örülnek annak, hogy mindenki köszön, és mindenki sokkal udvariasabb, mint az átlagember” – mondta, hozzátéve, hogy a szervezők figyelnek is arra, hogy ez a jó viszony megmaradjon.

De a legjobb társaságban is akadnak renitensek, és itt még csak nem is arra gondolok, aki a karaoke helyszínnél indokolatlanul sokszor énekelte el a Végbélszakadástól a Szarás című számot. A fesztivál egy pontján ugyanis a főszervezőnek a színpadra kellett állnia, hogy elmondja, nem túl jófej dolog szemetelni vagy meztelenkedni, meg más strandolókat zavarni, mert ezzel a viselkedéssel nemcsak a közösség hírnevét, hanem a jövő évi rendezvényt is veszélyeztetik. A szervezők aztán egy rögtönzött környezetvédelmi előadással igyekeztek jóvátenni a strandon történteket.

Hörgés, brekegés és a Sátán kapucsengője

A fesztivál szűkösebb anyagi lehetőségei miatt idén csak egy színpadon játszottak a zenekarok, így volt idő szusszanni a koncertek között. Ez egyben azt is jelentette, hogy kábé fél öttől hajnali kettőig tartott a zenei program, úgyhogy sok formáció még a tűző napon kezdte a koncertjét.

Egy metálfesztiválon előfordul, hogy nem sokat érteni a szövegből, így a fellépőket főként a zeneiség és az előadásmód alapján lehet megítélni. A cseh Gutalax esetében, amit ízléstől függetlenül szinte mindenki nagyon várt, a számok többségében nem is lehetett szövegről beszélni, hacsak a „waowao wa-ah” nem jelent valamit valamelyik nyelven. De a hashajtóról elnevezett zenekar előadásában nem is a brekegésre emlékeztető, erősen torzított, mély torokhang, és nem is a fehér kapucnis overall volt a legfurcsább. A Gutalax a szokásaihoz híven a crowdsurfingnek roppant egyedi módját választotta, amikor egy hősként felkonferált ember bemászott egy toi-toi vécébe, amit bezártak, majd a közönségbe engedtek, elfektetve, mint egy koporsót. A vécébe zárt ember aztán kinyitotta az ajtót és elkezdte a közönségbe dobálni a vécépapír-gurigákat. „Azon gondolkodtam, miért olyan rohadt nehéz ez a budi. Aztán rájöttem, hogy van benne valaki” – idézte fel másnap reggel a koncertet az egyik ismerősöm. A beszámolók alapján a toi-toiba bemászó hőst később a zuhanyzónál látták mosakodni.

„Ez egy nagy házibuli, csak normálisabb emberekkel” – kaptam el egy beszélgetésfoszlányt a Lowland extrém metálfesztivál résztvevőitől a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon, a Tisza-holtág partján. Idén már második éve tartották meg Csongrád-Csanád vármegye egyik legbékésebb üdülőterületének közelében a rendezvényt, június végén. A közeli strandon így néhány gyerekes család osztozott az extrém metál híveivel.

„Van egy nagyon erős bázisunk, a lowlanderek, akik gyakorlatilag bármit csinálunk, valószínűleg el fognak jönni. Ez körülbelül két-háromszáz embert jelent” – mondta a Szegedernek Győri Gergely, a fesztivál főszervezője. Nem is lenne reális sokkal nagyobb tömeget várni, hiszen az itt felsorakoztatott műfajok nagy része rétegzene. Idén a black, death, thrash, grindcore, deathcore zenekarok mellett viszont a megszokottnál több volt a punk. A várpalotai Brigantik formáció frontembere a fellépésükön meg is jegyezte, „tudjuk, hogy ez egy metál fesztivál, de nem a mi hibánk, hogy itt vagyunk, meghívtak”. Tavalyhoz hasonlóan színpadra állt a Prosectura is, akik szerint a Lowland „a legegészségesebb lelkületű fesztivál”. A négynapos rendezvény néha tényleg elég extrém, érdemes nyitottan hozzáállni, hagyni, hogy meglepjen, elborzasszon vagy épp megmutasson valami újat.