A Maros magyar szakaszán és az Alsó-Tiszán nincs halpusztulás

A Maroson és az Alsó-Tiszán nincs halpusztulás – közölte Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) igazgatója a makói önkormányzat tájékoztatása szerint.

Farkas Éva Erzsébet makói polgármester hétfőn egyeztetett a szakemberrel a parajdi sóbánya természeti katasztrófájának Magyarországra gyakorolt hatásáról. Kozák tájékoztatta a városvezetőt, a Maros-folyó magyarországi szakaszán a sókoncentráció nem haladja meg a természetes átlagot.

Elmondta, romániai partnerüktől folyamatosan kapják az adatokat arról, mekkora a Maros-folyón érkező víz sókoncentrációja. Az ATIVIZIG a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkezőket naponta egyszer írásban is értesíti az aktuális helyzetről, a mért adatokról.

Az igazgató megnyugtatta a jelenlévőket, a mért sótartalom nincs hatással az élővilágra, az öntözésre, így nem kell jelenleg semmilyen korlátozást sem bevezetni a két folyószakaszon és térségében. 

Mint korábban írtuk, a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbánya május végén beszakadt, és a sós víz a közeli folyóba kezdett ömleni. Így nemcsak a turisztikai értékek lettek oda, hanem az áradás ökológiai katasztrófát is okozott: az élőlények számára túl sós víz miatt tömeges halpusztulás következett be, majd a hódok is elkezdtek elhullani. A jelentősen megnövekedett sókoncentráció ráadásul nemcsak a vízben élő lények egy jó részét pusztítja el, hanem a víz mentén termesztett és az erdőalkotó növényeket is tönkreteheti. Mindezek mellett még a csapvíz is ihatatlanná vált több településen. 

Magyarországon nincs ilyen nagy baj, mivel a román oldalon a vizet igyekeznek hígítani, de természetesen is hígul, mire a Maroson keresztül a Tiszába ér. A szegedi kutatók is arra jutottak, hogy nem alakult ki közvetlen veszélyhelyzet.