Rengeteg szeméttelepet kellett felszámolniuk Csongrád-Csanádban polgárőröknek

Az elmúlt nyolc hónapban országosan csaknem ezer polgárőr-egyesület mintegy 26 ezer tagja összesen 15 ezer köbméter illegális hulladék felderítésében és felszámolásában vett részt – hangzott el pénteken Mórahalmon.

Idén márciusban megszületett az együttműködés az Országos Polgárőr Szövetség és az Energiaügyi Minisztérium között. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a projektben végzett tevékenységüket ráadásul egyfajta bűnmegelőzéssel, a külterületek biztonságát javító munkával, a szántóföldi, a mezei és az erdei lopások megelőzésével is összekapcsolták.

A polgárőrség lovas tagozata a szerb–magyar határ Csongrád-Csanád vármegyei szakaszán, Tokaj-Hegyalján, a Tisza-tó és a Körösök vidékén, valamint a Balaton déli részén segítette az illegális lerakók megtalálását, de a szervezet határvédelmi tagozata is bekapcsolódott a munkába.

A három legeredményesebb polgárőrszövetség a Zala, a Csongrád-Csanád és a Bács-Kiskun vármegyei lett.

Poór Gyula, az Országos Polgárőr Szövetség környezetvédelmi alelnöke a projekt bemutatásakor elmondta, a kormány 200 millió forint összegű támogatásából a csatlakozó polgárőr-egyesületek 150–150 ezer forintot kaptak a vállalt feladatok elvégzésére. Az anyagi forrásból egyebek mellett üzemanyag-költségeiket és védőfelszerelésekre fordított kiadásaikat fedezték. A hatékony felderítés érdekében összesen 162 vadkamerát és 23 drónt is beszereztek.

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára példaértékű és környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű projektnek nevezte a minisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség összefogásával megvalósuló programot.

Raisz a projekt zárórendezvényén arról beszélt, hogy Magyarország kormányának kiemelt célja a környezetszennyezés megakadályozása, a fenntartható fejlődés támogatása és az átállás a körforgásos gazdaságra. „Szeretnénk egy olyan rendszert létrehozni, amelyben a hulladék érték, amelyben megelőzhető, hogy a képződő hulladék kockázatot jelentsen a környezetünkre, és amely mozgatórugója lehet a körforgásos gazdaságra való átállásnak.”

Az illegális hulladéklerakók felszámolását az általuk okozott talaj-, víz- és levegőterhelés, valamint a környezet megóvása, illetve egészségmegőrzési, tájképvédelmi és tájvédelmi szempontok miatt is szükséges prioritásként kezelni, mondta, majd megemlítette, hogy a célok eléréséhez a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű pályázat keretében civil és gazdálkodó szervezetek, egyházi jogi személyek, valamint települési önkormányzatok kaphattak támogatást.

Az első ütemben, 2020 júliusában meghirdetett pályázatnak 474 kezdeményezettje volt, és a segítségével 165 ezer tonna illegális hulladékot sikerült felszámolni. A program idén márciusban meghirdetett folytatása során 218 pályázó nyert vissza nem térítendő támogatást 2025. július 15-ig vállalt feladatokra. A lehetőségre azonban olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az eredetileg 1,8 milliárd forintra tervezett keretösszeget másfélszeresére emelték.

Raisz Anikó elmondta, a programban hozták létre az illegális hulladéklerakók lakossági bejelentési projektjét, a HulladékRadart is, amely 2020 óta közel 34 ezer regisztrált felhasználóval rendelkezik. Az applikáció révén pedig eddig már több mint 63 ezer bejelentés érkezett, és így a kormányhivatalok, illetve az együttműködő szervezetek – köztük a polgárőrök – eljárásai során már 421 ezer tonna illegális hulladékot sikerült felszámolni az elmúlt években.

Beszámolt arról is, hogy a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért! akciót 2011 óta szervezik: lelkes közösségek tisztítják meg a hulladéktól a lakókörnyezetüket. Az idén rekordszámú regisztrációval, 108 ezer önkéntes 2300 helyszínen mintegy 1200 tonna hulladékot gyűjtött össze puszta kézzel.