Mérce: Szándékosan áraszthatja el perekkel a Continental a szakszervezeteket

A Mérce Radics Gábor, a szegedi ContiTech gumigyári szakszervezet hirtelen elbocsátott vezetőjének peréről tudósított volna a nyár közepén a Szegedi Törvényszéken, ám nem tudtak beszámolni a tárgyalásról, mivel a makói Continental jelen lévő ügyvédje „a nyilvánosság kizárását” kérte a perről. Érvelése szerint ugyanis olyan üzleti titkok és „félinformációk” hangozhatnak el, amelyeket a cég „nem szeretne a sajtóban viszontlátni.” A bíróság a kérelemnek helyt adott, amit meg is tehet a 2018. évi LIV. törvény alapján, írják.

A makói ContiTech összesen 7 pert indított a makói gyárban működő szakszervezet és annak országos szervezete, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSzSz) ellen, írja a lap. Ezekben az ügyekben 26 millió forintot követel sérelemdíjként tőlük. A szakszervezetiseknek is közel egy tucat pert kellett indítaniuk, például amiatt, hogy Radics Gábor kizárták a munkavállalókkal folytatott levelezéshez használt rendszerből, saját irodájából és annak irattárából is, de perelnie kell a makóiaknak is, mert szerintük a cég jogtalanul korlátozza hozzáférésüket bizonyos iratokhoz.

A Makói Gumiipari Szakszervezet úgy sejti, a perekkel való elárasztás szándékos. Míg a 11 peres ügy különböző fordulóira járnak, és arra időt és pénzt költenek a szakszervezeti vezetők, addig kevesebb idő jut néhány, huzamosabb ideje fennálló probléma kezelésére a Contitech Fluid Automotive Hungária makói gyárában, áll a Mérce cikkében.

Az angol-amerikai szakirodalom már több évtizede ismeri az úgynevezett SLAPP-pereket, melyben a – rendszerint nagyon jelentős anyagi forrásokkal rendelkező – felperes célja nem feltétlenül az elindított perek megnyerése. Hanem az, hogy a pereskedésre fordított idő és pénz mértéke lényegében elrettentse az alperest vagy az érintett ügyekről beszámoló sajtóterméket attól, hogy továbbra is foglalkozzon a felperes számára kellemetlen ügyekkel, írja a cikk.

A cég sajtóosztálya arra válaszul, hogy miért van szükség ennyi perre, különösen a jó hírnév megsértése ügyében indult polgári perekre, annyit reagált a Mércének, hogy „szabályzataink alapján folyamatban lévő jogi ügyeket nem kommentálunk. Azonban ismét kiemelnénk, hogy amennyiben vállalatunk hírnevét nyilvánvaló valótlanságokkal próbálják rombolni, úgy fenntartjuk annak a lehetőségét, hogy megtegyük a szükséges jogi lépéseket.” A társaság kommunikációs osztálya érdemben nem árulta el, a bíróságon elhangzottak közül melyek a „félinformációk”.

A Makói Gumiipari Szakszervezet és a szegedi ContiTech szakszervezet is sikert ért el néhány esetben a bíróságon. A szegedi ContiTech a Szegedi Ítélőtáblán másodfokon sem kapott kedvező ítéletet abban az ügyben, amelyben az elküldött szakszervezeti vezetőjüknek a 20 év alatt a szakszervezeti munkára átadott, összes ingóságait követelték vissza, miközben a vezetőnek a munkaviszonya a ContiTechnél megszűnt, de továbbra is a szakszervezet vezetője. Ezt az eljárást ugyanis polgári vonalról munkaügyi vonalra helyezték át, írja a Mérce.

2023 őszén a helyi szakszervezet sikerrel perelte ki a cégtől az őket is érintő, a cég gazdálkodására és a bérhelyzetre vonatkozó adatokat. A kiperelt adatok – legalábbis a makói ContiTech esetében – azt mutatják a cikk szeint, hogy

a ContiTech 2022–2023-ban az igencsak megnövekedő kölcsönzött munkaerő-állománynak több bért fizetett ki,

vagyis a politikában is népszerű hiedelemmel ellentétben szerződésesek helyére felvett munkaerő konkrétan drágább. A jelentés ezentúl kiemeli, ebben az időszakban Makón a Continentalnál szinte rohamszerűen növekedett a káreseményekre fordított költségek aránya – a 2021-es 2,4 millió forintról 42,3 millió forintra. A súlyos költségnövekedés részét képezte a munkáltatót terhelő baleseti táppénz megháromszorozódása. A jelentés több, érdekes részletet is kiemelt:

• az üzemorvosi, ügyvédi, tanácsadói költségek halmozódását elvileg a cég éppen „takarékossági” okokból nem engedhetné meg magának, az azonban a jelek szerint mégis 2 év alatt halmozódott fel 1 milliárd forint feletti összegre;
• komolyan megnövekedett a káresemények elhárítására fordított összeg is;
• a német anyacég „licenszdíj” révén nagyon jelentős összeget vesz fel évente a makói cég árbevétele után;
• az inflációt is számba véve reálbérnövekedést a munkavállalók nem tapasztalhattak;
• annak ellenére történt ez így, hogy a vállalat szolgáltatásokra aránytalanul sokat költött.

A szakszervezeti vezetők a Mércének azt mondták, továbbra is a makói gumigyár mérlegelemzésében megfogalmazott kérdésekre keresik a választ, és ugyanez a céljuk a szegedi Continental esetében is. Azt viszont elismerték, a pereskedés, amely lassan már az egész tavaszi és nyári időszakot felemészti, valóban akadályozza, hogy egyéb munkavállalói egészségi- és bérkérdésekkel aktívabban is tudjanak foglalkozni.