Neuer Heiliger Iwan: németül és szerbül is kiírták a falu határában Újszentiván nevét, de az vitatott, hogy helyesen-e

„A lakosság régi álma vált valóra” – írta szombaton közösségi oldalán Újszentiván polgármestere egy fotó mellé, amin épp a város új névtábláit avatták fel. A községet két éve vezető Bodó Imre szerint „a táblaegyüttes jelképezi az összetartozást, a nemzetiségek békés, boldog egymás mellett élését Újszentivánon, Magyarországon”. És hogy mi olvasható a táblákon? Újszentiván neve magyarul, szerbül és németül. Szó szerint lefordították, hogy Új-szent-iván, így szerbül és németül úgy olvasható a falu neve, hogy Нови Свети Иван, illetve

Neuer Heiliger Iwan.

Minderre olvasónk hívta fel a figyelmet, akinek túlzottan nem tetszik a német fordítás, szerinte azt is ki lehetne írni, hogy „Bagong Santo Ivan, ha esetleg négy–öt filippínó is beköltözne az egyik házba”.

A szerb fordítással bizonyára nincs gond, a Wikipédia szerint is nagyjából így hangzik (annyi különbséggel, hogy ott a Szent és az Iván egybe vannak írva, így: Нови Сентиван), a német fordítás érdekességére ugyanakkor több hozzászóló is felhívta a figyelmet helyi közösségi csoportokban. Volt, aki belinkelte a Magyar Királyság 1819–1869 között készült Második katonai felmérés nevű térképét, ahol tisztán olvasható a település mellett németül egy a most kihelyezett táblákon láthatótól eltérő elnevezés: Neu Szent Iván.

Rákerestünk a két változatra a régi újságok, folyóiratok, könyvek digitalizálásával foglalkozó Arcanum Adatbázisban, és összesen egy találat volt: Gyalay Mihály 1997-ben kiadott Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikonjában szerepel Újszentiván mint Neu Szent Iván. Az Arcanumon több millió oldalnyi korabeli sajtó és folyóirat van fent, ezek kereshetők is, de a Neuer Heiliger Iwan elnevezés még így sem szerepel sehol. Igaz, Neu Szent Iván is csak Gyalay könyvében.

Mivel a korabeli térképeken, illetve a helységnévlexikonban is mint Neu Szent Iván említették a falut, más forrást nem igen találtunk, a táblákra pedig nem ez lett kiírva, vasárnap levélben kerestük Újszentiván polgármesteri hivatalát, hogy mi alapján döntöttek a választott forma mellett, egyelőre azonban nem válaszoltak kérdéseinkre.

Az egyik csoportban kommentelt Binszki József szegedi várospolitikiai alpolgármester is, aki szerint a szerb fordítás sem stimmel, szerinte ez csak tükörfordítás, és a „szerbek szerbül nem így hívták a falut”.

Újszentiván neve egyébként a középkorban még csak Szent Iván volt, ezt a falusi templomról kapta, először 1411-ben említik Zenth Iwan néven. Kezdettől fogva kisebb nemesi családok birtokolták, magyar jobbágyok lakták a XVII. század közepéig, amikor a felszabadító háborúk következtében elpusztult. Ennek eredményeképpen 1700 körül már mint puszta került bele a püspöki birtoklajstromokba a község weboldalán található történeti áttekintés szerint.

1783-ban a szomszédos Ószentivánról (amit időközben átneveztek Tiszaszigetre) ideköltözött a szerb lakosság, majd a XIX. század derekán a ma már éppen Romániában található Csanádról rajnai frank eredetű jómódú németség települt be, mely példamutató istállózó jószágtartást folytatott. A Szegedről kirajzott dohánykertész és cselédsorban élő magyarság hosszú időn át a legszegényebb rétegként élt errefelé. Németek – főleg az 1944. évi menekülés és 1946-os kitelepítésük következtében – mára alig maradtak.

A második világháború végén, 1944 októberében a közelgő orosz csapatok előtt a német haderő egy este felrobbantott a falu határában elhaladó temesvári vasúton két vagon lőszert, majd sietve elhagyták Újszentivánt. 2022-ben a lakosság 0,4%-a vallotta magát németnek, ami nagyjából hét embernek felel meg.