Választási földrajz: Magyarország egyik legnagyobb „politikuskeltetője” a legkevésbé fideszes megye

„Talán a mai Magyarország egyik legnagyobb politikuskeltetője Csongrád-Csanád megye, politikai oldalaktól függetlenül hemzsegnek itt az erős emberek. Elég csak Márki-Zay Péterre, Lázár Jánosra, Ujhelyi Istvánra vagy Botka Lászlóra gondolni” – hangzik a megállapítás a Telex Választási Földrajz című új cikksorozatának első részében. A június 9-i kettős választáshoz közeledve péntektől minden héten újabb megyét mutatnak be, elsőként Csongrád-Csanád a soros.

A 390 ezer lakos több mint a fele a (vár)megye két legnagyobb ellenzéki vezetésű városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen él. A 2019-es önkormányzati és a 2022-es országgyűlési választáson a kormánypártok támogatottsága kizárólag itt volt az 50 százalékos szint alatt, „így kijelenthető, hogy

ez a megye Budapest után az ország legkevésbé fideszes vidéke”.

A Fidesz 50 százalék alatti eredményt tíz településen ért el, ezek a megye legnagyobb és leggazdagabb területei közé tartoznak. További érdekesség, hogy Csongrád-Csanádban van a legkevesebb település is a megyék közül, mindössze 60. Annál jelentősebb viszont Szegeden kívül Makó a hagyma és a ráépülő turisztikai kínálat, Szentes pedig jelentős kulturális szerepe miatt: a Horváth Mihály Gimnáziumban tanult többek között Alföldi Róbert, Badár Sándor, Kasza Tibor, Nyáry Krisztián, Péter Szabó Szilvia, Ujréti László, Zsédenyi Adrienn, írja a cikk.

A Szegedi Tudományegyetem révén a térségben, de főleg Szegeden erős a magas hozzáadott értékű foglalkoztatottság, legyen ez akár a biogazdálkodás, a szoftveripar vagy a gyógyszergyártás. Városunkban minden harmadik nagykorú embernek van felsőfokú végzettsége, ami az országban a legmagasabb arány a nagyobb városoknál.

„Felfedezhetünk egyfajta, az aktuális hatalommal szembehelyezkedő lelkületet is, amely az 1879-es tiszai árvíz óta informálisan kitapintható a város politikai magatartásában” – hangzik a cikk újabb megállapítása. Ezek közül kiemelkedőbb, hogy

• Horthy Miklós is Szegeden állomásozott és szervezte meg csapatát az első világháború utáni kommunista rendszer ellen.
• A megyei pártvezetés kegyetlenkedései miatt nevezték el a véreskezű kambodzsai diktátorról Pol Pot megyének.
• Az 1956-os forradalom is Szegedről indult ki a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalapításával.
• A rendszerváltozás utáni önkormányzati választásokon a politikai váltógazdaság volt jellemző, 2002-ig, amikor a még csak 29 éves Botka László vette át a stafétát és azóta is tartja magát, hiába van sokadjára fideszes kétharmad országosan.

Megállapítható, hogy Botka egykori pártjánál és az ellenzéki pártok összességénél is rendre jobban teljesít a választásokon, így a kormánypártok szavazóinak egy része is valószínűleg támogatja őt. Lázár János építési és közlekedési miniszter többször utalt rá, hogy Hódmezővásárhellyel ellentétben szerinte Szegeddel lehet beszélni, és a kormány akár ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal is hajlandó az együttműködésre.

A megye további érdekessége, hogy a legtöbb polgármester függetlenként szerezte meg a városvezetői széket. Hiába a legkevésbé kormánypárti, Csongrád-Csanádban is található 16, fideszes színekben politizáló polgármester. A 2022-es országgyűlési választáson az ellenzék Budapesten kívül mindössze két vidéki egyéni választókerületben tudott nyerni, ebből az egyik az 1-es szegedi választókerület Szabó Sándorral.

„Csongrád-Csanád megye tehát az ország többi részéhez képest sok szempontból különutas, bár az országos tendenciák itt is megjelennek a választók magatartásában. A térségben nagyon fontos szerepet játszottak és játszanak az erős vezetők, akik korábban még nagyon erős pártos kötődéssel rendelkeztek” – hangzik az összegzés. A teljes cikk a Telexen olvasható.