Az 1879-es nagyárvizet is okozó gátszakadás helyén magasították a töltést egy uniós projektben

Uniós támogatással, 970 millió forintos beruházással több mint kilenc kilométeren magasították meg és burkolták le a töltést a Tisza jobb partján Csongrád-Csanád vármegyében, ezzel jelentősen javultak az árvízi védekezés feltételei.

Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) vezetője a projekt eredményeit bemutató szerdai rendezvényen az MTI beszámoója szerint arról beszélt, a fejlesztés közvetlenül négy település – Baks, Dóc, Pusztaszer és Ópusztaszer – árvízi biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű.

A töltés állapota elsősorban üzemeltetési szempontból jelentet nehézséget, a burkolatlan út kedvezőtlen időjárási körülmények között szinte járhatatlan volt. A beruházás turisztikai szempontból is fontos, hiszen a fejlesztésnek köszönhetően Csongrád és az algyői híd között végig burkolt töltéskoronán haladhatnak a kerékpárosok.

Frank Szabolcs, az Ativizig árvízvédelmi osztályvezetője kifejtette, az Alsó-Tiszán a 19. század közepén kezdték kiépíteni a védvonalakat.

Az 1879-es szegedi nagyárvizet megelőző petresi gátszakadás ezen a területen történt,

majd a 2006-os árvíz idején is megcsúszott a mentett oldali rézsű egy szakaszon. A beruházás a szegedi ártéri öblözet északi részén, az algyői hídtól a Dong-ér főcsatorna torkolatáig valósult meg. A teljes ártéri öblözetben 183 500 ember lakik, a fejlesztés közvetlenül négy település védelmét javítja. A beruházás két részre bontható:

• 9276 méteren a töltést – 20–30 centiméterrel – a mértékadó árvízszintre magasították.
• Emellett több mint 10 kilométeren, a töltéskoronán és a gátőrházakhoz, szertárakhoz vezető rámpákon makadámutat építettek ki, mert az aszfaltburkolattal szemben sokkal rugalmasabban tudja követni a töltéstest kiszáradás vagy vízzel telítődés miatti mozgását.

A beruházás kivitelezője a szolnoki székhelyű KÖTIVIÉP'B Kft. volt.