Szentkirályi Alexandra Röszkén beszélt arról, hogy egymillió migránst tartóztattak fel a magyar hatóságok

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a röszkei határzárnál, egy a járőröket érő korábbi támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatót, ahol többek között arról beszélt, jelenleg „Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól”.

„Nyolc éve áll a magyar határon a 165 kilométer hosszú és négy méter magas kerítés, ez idő alatt csaknem egymillió migránst tartóztattak fel a hatóságok” – közölte Szentkirályi Alexandra kedden Röszkén. A kormányszóvivő elmondása alapján jelenleg „Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól”, ezáltal is eleget tesz a schengeni megállapodásban vállalt kötelezettségének, amely megköveteli az Európai Unióba tartó illegális migráció megakadályozását.

Azt is említette, hogy Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek eddig alig 1,5 százalékát térítette meg az Európai Unió, miközben az ország az EU határait is őrzi akkor, amikor a saját határait védi. Szentkirályi eztán úgy fogalmazott, „a migráció a mi csendes háborúnk, ahol a mi vállunkat nyomja annak a terhe, hogy Európa Európa maradhasson”.

Magyarország most már egy szűk évtizede vívja a harcot az illegális migrációval vélekedése alapján, ezért „elismerés, támogatás és tisztelet járna, ehelyett viszont folyamatosan csak támadásokat kap az ország”. Brüsszelnek ez a szűk egy évtized nem volt elég arra, hogy „megtanulja a leckét vagy (...) elvégezze a házi feladatát”. A helyzetet véleménye szerint tovább nehezíti a szomszédságban tartó, elhúzódó háború, amely miatt a világ sok pontját éhínség fenyegeti, az élelmiszerellátási-válságnak pedig az eddigieknél is erősebb migrációs nyomás a következménye.

Szentkirályi Alexandra szavai szerint „miközben mi dolgozunk, sajnos Brüsszelben sem tétlenkednek, sorozatosan próbálják ránk erőltetni a kötelező migránskvótát”. A tervről úgy szólt, ha egy tagország nem hajlandó befogadni a migránsokat, bevándorlónként mintegy 8 millió forintot kellene fizetnie. Magyarország viszont nem fog engedni ennek a nyomásnak, nem fogja elfogadni a kötelező kvótát, a migránsgettókat, minden eszközzel harcol ez ellen.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is a felszólalók között volt, aki arról beszélt, hogy az embercsempészbandák egyre szervezettebbek, előfordul, hogy száz-, kétszáz tagú csoportok próbálkoznak, vagy egy időben 19 helyszínen kísérlik meg illegálisan átlépni a határt. Ezzel párhuzamosan egyre erőszakosabbá is válnak, folyamatosan támadások érik a kerítést, a járműveket, az elektronikus felderítőeszközöket és a járőröket. Idén már hét rendőr sérült meg a tábornok elmondása szerint.

Nem fordult elő 2015 óta, hogy a határ vajdasági oldalán a lakosságot is támadás érje. A közelmúltban két vagy három ilyen eset is történt, kézigránátot dobtak egy magánházra, késsel támadtak egy teraszon ülőkre, mondta Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó, aki szerint folyamatosan növekszik a határsértők száma, idén az első negyedévben 27 600, a másodikban 36 490, a harmadikban 43 300 migránssal szemben intézkedtek a magyar hatóságok.

A migránsok közül a legtöbben szír, afgán, török és pakisztáni állampolgárok. Közülük a török állampolgárok még legálisan lépnek be Szerbiába, majd illegálisan próbálnak az Európai Unió területére jutni. Ismertetése szerint idén eddig 669 magyar rendőr teljesített szolgálatot külföldön, elsősorban Szerbiában és Észak-Macedóniában nyújtottak segítséget a határ védelmében, a Frontex műveletekben Bulgáriában és Görögországban vettek részt. A magyar határon pedig osztrák, török, cseh és szlovák rendőri erők is dolgoznak.