Mórahalmon indulhat hamarosan geotermikus kutatási projekt

Hamarosan két hazai településen, Tótkomlóson és Mórahalmon indulhat geotermikus beruházást megalapozó kutatás, szúrta ki a Világgazdaság. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hirdetményeiben az áll, hogy az engedélyek április 11-én, illetve március 22-én születtek.

Március 1-jén változott meg ugyanis a hazai geotermiára vonatkozó szabályozás annak érdekében, hogy könnyebben indulhassanak és valósulhassanak meg a területen tervezett beruházások. A hivatal március 3-i közleménye szerint ezután egy nap alatt több mint félszáz érvényes kutatási engedélyt nyújtottak be cégek és vállalkozások az SZTFH által irányított Országos Bányakapitánysághoz.

A cikk megemlíti, hogy Mórahalmon már 2010-ben már átadták az uniós támogatással épített Mórahalmi Geotermikus Kaszkádrendszert, tavaly pedig új projektet indítottak. Az elnyert másfél milliárdos támogatásból többek közt egy olyan termálrendszert létesítenének, amellyel kielégíthető a megnövekedett hőigény, és amelyet egyesítenének a városban már működő kettővel, melyekhez már 25 intézmény csatlakozott.

Annak alapján azonban, hogy az SZTFH honlapján lévő két engedély új kutatásokra, nem pedig létesítésekre vonatkozik, feltehető, hogy mindkét városban nulláról vagy közel nulláról induló tervek megvalósításáról van szó.

A VG cikke szerint a könnyített szabályozással a geotermikus beruházások által az évtized végére évi 1–1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltását remélik. A geotermia súlya a magyarországi távhőtermelésben 9,52 százalék, míg az áramtermelésben 0,03 százalék volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021-es adatai szerint, de a mezőgazdaságban is fokozottan felhasználnák az energiát.