Rengeteg vád éri a hódmezővásárhelyi önkormányzatot a közétkeztetés minősége miatt, a helyi kormányközeli sajtó rendszeresen ír arról, hogy minősíthetetlen ételeket kapnak a gyerekek a menzán, ezért sokszor éhesen mennek haza. Márki-Zay Péterék szerint a városvezetés különösen nagy figyelmet fordít az egészséges étkeztetésre, azt gyakran ellenőrzik is, és sokat spórolnak a nemrég képbe került új céggel. Megkóstoltuk a sokat bírált közétkeztetés egyik napi menüjét, ami azért elbírta volna a sót.
A vásárhelyi közélet egyik állandó topikja a közkaja, amit 2022 januárja óta a Pest megyei Prizma Food Kft. biztosít a város közintézményeinek, kettőt kivéve. Az ételek minőségére és mennyiségére számos panasz érkezik, a helyi fideszes sajtó rendszeresen “szemlézi” az aktuális heti étlapot, osztanak meg olvasói fotókat meg véleményeket, melyek szerint a gyerekek rendszeresen mennek haza éhesen a sulikból és óvodákból, de
a kritikák szerint az étel külsőre sem bizalomgerjesztő, kevés, és nincs íze.
A város közétkeztetését több mint húsz évig a HÓD-MENZA Kft. vitte, amit később átszerveztek és átneveztek, így 2016-tól Hódmezővásárhelyi Közétkeztetési Intézmény (HKI) néven folytatta munkáját, 2022-ig. Egy forrásunk szerint a HÓD-MENZÁNAK azért kellett megszűnnie, mert már „kínosan veszteséges volt, és rendszeresek voltak a lopások, gyakran tűntek el a beszerzett alapanyagok”.
Az akkori ebédekről a megkérdezettek vegyes emlékeket őriznek: az ételek íze és állaga nem mindenkinek volt rokonszenves, de olyannal is találkoztunk, aki szerette a konyhát, és rendszeresen járt ebédért valamelyik főzőpontra.
A HKI-t 2022 februárjában váltották le a Prizma Food Kft.-re, ami éles vitákat váltott ki, többnyire a város fideszes képviselői ellenezték az átszervezést, felesleges „politikai döntésnek” titulálva azt. Mucsi Tamás (nem összetévesztendő a makói DK-s politikussal), a HKI korábbi intézményvezetője is hasonlóan vélekedett, szerinte „sem szakmai, sem gazdasági okok nem indokolták a közétkeztetés kiszervezését”, korábbi állításai szerint többször is jelezték az önkormányzatnak, hogy nem megfelelőek a körülmények a minőségi és fenntartható étkeztetés biztosítására.
Több mint egy éve a Prizma Food főz Vásárhelyen, ami országszerte több mint húsz éttermet üzemeltet és több mint háromszáz közintézmény étkeztetését biztosítja még pluszban. A 2021 nyarán kiírt közbeszerzési pályázatra ők adták a legjobb ajánlatot, hét évre szóló határozott idejű szerződést kötöttek az önkormányzattal, amit három évvel lehet meghosszabbítani. A cég a szerződéskötés miatt megszűnő HKI dolgozóit is átvette.
„Mi egy teljesen apolitikus cég vagyunk, a feladatunk az, hogy a gyerekek minőségi és egészséges ételhez jussanak, a politikától maximálisan elhatárolódunk” – nyilatkozta a Szegedernek Boros Attila, a Prizma Food vezérigazgató-helyettese, és megjegyezte azt is, hogy a cégük igyekszik a lehető legjobb minőségű és változatos étkezést biztosítani a gyerekeknek.
Ezt Csirák Dalma, az önkormányzat sajtóreferense is megerősítette, elmondása szerint rengeteg szigorú előírásnak kell megfelelnie az étkeztető cégnek, amit az önkormányzat is rendszeresen felülvizsgál. Az egyik hatósági munkatárs szerint már 2022 szeptemberében érezhető volt a változás, az „új technológiák bevezetésével, változatosabb étlap szerkesztésével, az eső félévben gyűjtött tapasztalatok, reklamációk okán megfelelő minőségű és mennyiségű kiszolgálással kezdődött a tanév”.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Mielőtt az étel a gyerekek elé kerül, azt a hivatalban is megkóstolják, valamint a iskolai nevelők is kapnak belőle, hogy hitelesen tudjanak véleményt és értékelést adni a kiszállított ebédek minőségéről, olvasható a szerkesztőségünkhöz megküldött hatósági ellenőrzés jegyzőkönyvében. Az önkormányzat sajtósa szerint egy átlagos, étkeztetéssel foglalkozó cég éves szinten nagyjából 2–3 ellenőrzést szokott kapni, a Prizma Food azonban 10 hónap alatt megközelítőleg 25-öt kapott. A céggel egyébként nagyjából 30–40 millió forintot spórolt az önkormányzat az előző évekhez képest.
A Cseresnyés Kollégium menzáján mi is belevetettük magunkat a hírhedt vásárhelyi közkajába. Almalevest ettünk, meg rántott húst borsós rizzsel, ez volt az aznapi menü. Az előzetes várakozásainkkal ellentétben a leves édes volt és sűrű, az almát apróra darabolták és puhára főzték. A második, az egy szelet rántott hús és a borsós rizs már több kihívást ígért, hiszen könnyű elrontani, ha a rizst nem főzik meg rendesen, kemény marad, és olyan, mintha szögesdrótot nyelne az ember.
Bár most sem főzték túl puhára, maradandó sérülések nélkül úsztuk meg,
menzás rizs létének dacára egészen ehető is volt, viszont a borsó arányaiban is kevésnek bizonyult, változatosan kemény és puha szemekből állt. Kellően menzásnak ítéltetett.
A prizmás ételeket leggyakrabban az a vád éri, hogy sótlanok. Mikor ezt az egyik szülő egy márciusi lakossági fórumon felvetette, Gyöngyösi Ferenc, a város alpolgármestere azt javasolta, hogy vegyen „egy ilyen lezárható tetejű... vagy ilyen rá lehet csukni sótartót, add oda a gyereknek, oszt’ sózza meg a kaját”.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Sószórót most mi sem vittünk, így kérni kellett, hogy az elénk rakott, nagyjából tenyérnyi nagyságú rántott húst is megspékeljük vele a rizs mellett. A menüt később azzal a verzióval is összehasonlítottuk, amit a városházán esznek ellenőrzésképpen. Nagy különbségek nem voltak, csak a rizs volt valamivel puhább, feltehetően azért, mert frissebben kaptuk, mint előtte, de a leves és a rántott hús is, mind mennyiségében, mind az utóbbi sótlanságában, megfelelt az előzőleg kóstoltakkal.
Konklúzióként elmondható, hogy az itt fogyasztott ebéd nem sokban üt el gyerekkorunk menzás élményeitől, az adagok tényleg kicsik, de nem vészesen, és valamilyen ízfokozót azért elbírtak volna, bár az igaz, így ha kicsivel is, de közelebb állnak az egészségeshez.
A megkérdezett szülők is inkább a mennyiségben látják a gondot, mint a minőségben, a reggelik silányságát többen is kiemelték. „Előfordul, hogy kapnak egy darab zsemlét valami bizonytalan eredetű cuccal megkenve, és semmi mást.
Semmi zöldség, gyümölcs, néha egy kockasajt és annyi”
– számolt be egy édesanya lapunknak, akinek a gyerekei gyakran éhesen mennek haza az óvodából, mivel „általában nem lehet repetát sem kérni, ki vannak centizve az adagok”.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Egy édesapa is erről mesélt, általában a gyerekek nem kérhetnek többet, mint az előre kiszámolt fejadag, így „ahogy hazamegyünk, kérdezi tőlem a gyerek, hogy mi az ebéd, mindezt egy-másfél órával ebéd után”. A minőséget már többen dicsérték, a megkérdezett gyerekek szerint általában finom az étel, de gyakran éhen maradnak, mert közlik velük, hogy nincs repeta.
A városvezetés elmondása szerint minden egyes véleményt és kritikát alaposan megvizsgál, és igyekeznek minden igényt kielégíteni. Az önkormányzat sajtósa kérdésünkre azt mondta, hogy hivatalos úton szinte semennyi panaszt nem szoktak kapni. „Olyan elő szokott fordulni, hogy egy-egy szülő szót emel, mert nem azt kapta a gyerek uzsonnára, mint ami ki volt írva, de ilyenkor sokszor csak a szülő nézte el” – fogalmazott Csirák.
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.