Lemondott az egyház a kübekházi iskoláról, miután a község nem akarta azt ingyen átadni

Egy Semjén Zsolt által tavaly benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében az egyházak olyan épületekre is igényt tarthatnak, amelyek korábban az övéké voltak, de még nem kértek vissza, vagy használják őket, de nem voltak soha egyházi tulajdonban. Számos település mellett így járt Kübekháza is, ahol a Szeged–Csanádi Egyházmegye vitte volna a sulit és az óvodát, ám most úgy néz ki, hogy ez egy ideig mégsem fog megtörténni.

„Szomorúan olvastam Kiss-Rigó László püspök úr levelét, amelyben jelzi, hogy mint egyház, igényt tart a kübekházi iskolánk és óvodánk tulajdonjogára, annak minden ingó vagyonára a törvény erejénél fogva” – így nyilatkozott korábban Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere, aki már huszonegy éve látja el feladatait a Szegedtől nagyjából 18 kilométerre, a magyar–román–szerb hármashatárnál fekvő 1500 fős községen.

Ahogy arról korábban a Szegeder is beszámolt, a Szeged–Csanádi egyházmegye több településen is bejelentette igényét az általa használt helyi önkormányzati ingatlanok tulajdonjogára. Kübekházán úgy volt, hogy a Reménysugár Katolikus Általános Iskolát és a hozzá tartozó óvodát vinné az egyház.

Az iskola egyébként is elég hányatott sorsú, 2008-ban pénzügyi okok miatt be kellett zárni, és csak két évvel később sikerült újból megnyitni. Ekkor az önkormányzat az egyházzal, illetve a helyi civil közösséggel együttműködve 31 millió forintból újította fel az épületet. Azóta a három fél tökéletesen együtt is tudott működni, és még az egyházzal külön is remek kapcsolatot ápoltak. Molnár Róbert szerint pedig „ami működik, azt ne bolygassuk, vagy csak akkor, ha jobbat tudunk csinálni nála”.

Új törvény született

Semjén Zsolt 2022 októberében nyújtotta be módosítási javaslatát arra vonatkozóan, hogy az egyházak a valaha a tulajdonjukban lévő épületek birtokjogát újra igényelhessék az önkormányzatoktól. A módosítás arra is lehetőséget adott, hogy olyan ingatlanokat és ingóságokat is birtokba vegyenek, amik valójában soha nem voltak a tulajdonukban. Ezen igényük benyújtására 2023. február 28-ig volt idejük.

Ilyen a kübekházi általános iskola és óvoda is, amely bár közös erőfeszítéssel működött, valójában mindig is az önkormányzat tulajdonát képezte. Az intézmény átvételére a Szeged-Csanádi egyházmegye február végén adta be a keresetét, amit Molnár Róbert a testület elé is vitt, hogy ülésen tárgyaljanak róla. Kollégáival végül arra a döntésre jutottak, hogy sem lelkiismeretük, sem az átadással járó jogi, illetve adminisztrációs munka nem teszi lehetővé, hogy lemondjanak az intézmények tulajdonjogáról.

„A bíborostól a harangozóig mindenki azon fog dolgozni, hogy ez a rendszer fennmaradjon”

– mondta a Szegedernek Molnár, majd úgy folytatta, hogy „szomorú és fájdalmas nekem ezt kimondani, de ha az egyháznak több ingatlana lesz, akkor több pénzbe kerül majd a fenntartás. Ha több pénzbe kerül a fenntartás, akkor több pénzt kérhet az államtól”. A polgármester szerint így egy olyan függőségi viszony alakul ki az egyház és az állam között, amiben az egyháznak érdekében áll majd, hogy a jelenlegi kormányzat fennmaradjon.

Molnár hallott „olyan városról is, ahol az önkormányzat megegyezett az egyházzal, hogy megveszik az épület tulajdonjogát 1,3 vagy 1,7 milliárd forintért, most meg az egyház bejelentette, hogy igényt tart rá ingyen”. Korábban Sinka Imre, a hasonló cipőben járó Békésszentandrás polgármestere azt nyilatkozta a közösségi oldalán, hogy ha bilincsben viszik is el, akkor sem írja alá a megállapodást a helyi iskola és óvoda átadásáról az egyházzal, illetve az is nyilvánosságot kapott, hogy Hódmezővásárhelyen is több mint egymilliárd forintnyi ingatlanvagyont vinne az egyház Márki-Zay Péter szerint.

Visszaléptek Kiss-Rigóék

Kübekháza, mint most kiderült, mégsincs ilyen helyzetben, és ez Molnár szerint nagyban köszönhető annak, hogy az egyházmegye valószínűleg nem számított ilyen szintű ellenállásra a települések részéről. „Írtunk egy levelet a püspök úrnak, erre volt az a válasz, amit itt, maga előtt bontottam ki.” A válasz szerint, amennyiben az önkormányzat nem akar eleget tenni az egyház igényének, úgy

az egyház lemond a tulajdonjogról, és jelenleg nem tesz lépéseket az igénybejelentés érvényesítésére.

Azt, hogy miért hozott ilyen döntést Kiss-Rigó László, válaszában nem részletezte, ahogyan azt sem, hogy egyáltalán miért lett volna szükségük az iskolára és az óvodára, hisz Molnár szerint valódi változás nem történt volna az intézmények életében, a tanítás ugyanazzal a csapattal, ugyanolyan körülmények között folyt volna tovább.

Csak az önkormányzatnak jelentett volna plusz terhet, ugyanis az, hogy a tulajdonjog gazdát cseréljen, annyi adminisztratív munkát jelent, hogy azt egy Kübekháza méretű kis település nem bírja el. A falu iskolája, óvodája, bölcsődéje, sőt, még a civil szolgáltató központja és a főzőkonyhája is egy ingatlanra épült, „át lehetne ezeket adni, de ennek van egy tetemes kimérési költsége, és utána ezeket leszeparálni, satöbbi” – magyarázta Molnár.

Ezen kívül az említett épületek felé az önkormányzatnak üzemeltetési kötelezettsége is van, ugyanis az óvoda tetejére napelem került, ami önkormányzati projekt keretein belül valósult meg. „Biztos lenne erre megoldás, de az az erőnkön felülinek látszik”.

Jegyzőt nem lehet leakasztani

Más szempontból is nem, vagy csak nehezen megvalósítható a tulajdonjog átadása. Az adminisztratív feladatokhoz, papírmunkához emberek kellenek, a település vezetője szerint viszont egyre kevesebben vállalkoznak ilyesmire, pláne a kisebb falvakban. „Elment a tiszaszigeti kolléganőnk szülni, szakembert a helyére nem találunk. Elment a klárafalvi kolléganő, mert nem bírta a nyomást, nem találunk rá helyettest, aki tudná ezt vinni. Felvettünk most egy fiatal pályakezdőt, aki kedves, aranyos, de szinte a nulláról kell betanítani. Jegyzőt meg nem lehet leakasztani.”

Molnár szerint nem is a munka mennyisége, ami igazán eltántorítja az embereket a szakmától, inkább annak bonyolultsága. Abban a településközösségben, amibe Kübekháza mellett Klárafalva, Tiszasziget és Ferencszállás is beletartozik, majdnem mindenki több munkakört tölt be egyszerre.

„Nálunk is összevont munkakörök vannak. Az adós csinálja a földügyeket is, az anyakönyvvezető a szociális igazgatást, én írom a pályázatok szöveges részét, a titkárságunk vezetője csinálja a beadásokat, satöbbi” – érzékeltette, hogy mennyi teher van az önkormányzati dolgozók vállán.

„Egyik kollégám azt mondta, hogy beveszi a letojom tablettát minden reggel, aztán nem foglalkozik vele. Majd lesz valahogy”

– magyarázta a polgármester, hogy utólag belegondolva talán felesleges is volt annyit aggódni az intézményeik átadásán, mivel Kiss-Rigó számukra kedvező döntést hozott. Ha viszont nem így történt volna, valódi beleszólásuk sem lenne, az egyetlen út az tiltakozásra ugyanis a bíróságon támadni az egyházat azért, mert élt törvény adta jogával.

Az ügyben a Szeged–Csanádi egyházmegyét is kerestük. Azt szerettük volna megtudni, hogy végül miért engedték el az épületeket, illetve tervezik-e majd a jövőben mégis átvenni az intézményeket. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.