Júliustól nem folytatja a fiatalkorú kábítószerfüggők kezelését az országos szinten is egyedülálló Dr. Farkasinszky Teréz Ifjúsági Drogcentrum Rehabilitációs Centruma, ahová önkéntesen lehet bekerülni, csak akkor, ha van motiváció a leszokásra. A szatymazi intézmény helyén községi idősotthon nyílik majd, amihez a település visszakérte az épületet, de a rezsiköltségek is közrejátszottak a drogcentrum bezárásában.
Az ötezer lelkes Szatymaz az első megálló a Szeged és a főváros közötti InterCity-járaton, előbbitől 15 kilométerre fekszik, közel a híres fehértói halgazdasághoz. A római katolikus templommal szemben lévő, platánfák alatt álló épületben korábban iskola működött, aminek bezárása után Szatymaz önkormányzata felajánlotta a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak (SZKTT) az épületet egy akkor kiírt, hazai és uniós forrásokból finanszírozott pályázathoz. Ennek eredményeképp nyílt meg 2015-ben a felújított és kibővített épületben a rehabközpont, mint az ország első olyan jellegű intézménye, amely fiatalok addikciós kezelésével foglalkozik, legyen szó kábítószer-, alkohol- vagy játékfüggőségről.
Néhány éve a régi Index is írt a helyről, mert bár a magyarországi kábítószerfüggők száma szerencsére nem aggasztóan magas, egyre több kis- és fiatalkorúról derül ki, hogy addikciós zavarokkal küzd. Az ilyen helyzetben lévők gyakran érzik úgy, nincs számukra segítség, erre a problémakörre próbált megoldást kínálni a szatymazi drogcentrum addiktológiai részlege, ahol az ellátásra önként jelentkező fiatalok – és felnőttek – tornateremmel, napi rendszeres oktatással és empatikus dolgozókkal üzemeltetett, biztonságos környezetben kaptak esélyt az újrakezdésre.
Fotó: Bálint András / Szegeder
A helyet üzemeltető Társulást még Szeged és a kistérség 12 településének önkormányzata alapította meg 2004-ben. Olyan közfeladatot ellátó intézmények tartoznak hozzá, mint a Szatymazi Barackvirág Óvoda, a többek között idősek nappali ellátásával és étkeztetéssel foglalkozó Szociális Szolgáltató Központ, vagy a szociális alapszolgáltatásokat és gyermekjóléti és egészségügyi alapellátást is nyújtó Egyesített Szociális Intézmény.
„A 2010-es évek második felében felmerült az a lehetőség, hogy egy olyan jellegű szolgáltatással is bővülhetne a Társulás intézményrendszere, ahol a fiatalok addikciókkal kapcsolatos kezelését lehetne folytatni. Fontos megjegyezni, hogy akkor az országban még egyetlen ilyen intézmény sem működött” – mesélte a Szegedernek dr. Csúcs Áron, a rehabilitációs centrumot működtető SZKTT igazgatója. Az ellátott fiatalok szigorú beosztás szerint élik a mindennapjaikat, a szabályok nagy részét az intézmény dolgozóival állították össze, felelősségnövelő célzattal.
A drogcentrum épületében működő rehabilitációs szolgáltatást az SZKTT üzemelteti, az épület viszont Szatymaz község tulajdona. Erről született egy megállapodás, miszerint Szeged 2020-ig ingyen használhatja az épületet, de
Szatymaz bármikor visszakérheti azt.
A szatymazi épületre azért volt szükség, mert Szegeden nem találtak a célnak megfelelő, üres ingatlant. Csúcs szerint „azt mindenképpen fontos tudni, hogy mindkét pályázat, a magyar és az EU-s is – amelyet a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban nyújtottunk be – 2020–21-ben már lejárt, lezárult”.
Bár a létesítmény használatáról szóló megállapodás is lejárt 2020-ban, a község továbbra is engedélyezte, hogy a megyeszékhely ingyenesen használja a Kossuth Lajos utcai épületet. 2021-ben a község önkormányzata már vissza szerette volna kérni az ingatlant, ennek a pontos határidejét azonban nem jelölték ki.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Az épület mostani sorsát túlnyomórészt a költségvetési nehézségek döntötték el, ugyanis a drogcentrum rehabilitációs centrumának
éves üzemeltetése az elmúlt évekhez képest nagyjából a tízszeresébe kerülne,
így az önkormányzat és az SZKTT úgy döntött, hogy lemond a további működtetéséről.
„A költségvetési törvényben az egyes szociális feladatok nevesítve szerepelnek. Ez a drogrehabilitációs centrum, mint szociális feladat, nem szerepel a kötelezően ellátandó feladatok között, erre minden évben pályázni kell” – árulta el az igazgató. Bár az állami támogatás jelentős és fontos, a pályázat elbírálási ideje miatt tíz hónapot önerőből kellett finanszíroznia a városnak, és a kormányzati pénzek sem fedeznek minden költséget.
Az intézmény fenntartását az is nehezítette, hogy az állam az ellátottak száma alapján folyósítja a támogatást, hiába működik az intézetben teljes szakmai gárda, ha kevés az ellátott: 2023 elején a drogcentrumban öt fiatalkorú és nyolc felnőtt beteget kezeltek, miközben a maximális férőhely összesen harminc fő.
A centrumban kezeltek egészen július 31-ig kaphatnak még ellátást az úgynevezett „gondozási idő” keretein belül, mivel addig kell megszüntetni az intézményi működést, amit a Társulás legfőbb döntéshozó szerve, a tizenöt térségi település vezetőiből álló Polgármesterek Tanácsa határozott meg január 25-én.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Azokat a betegeket, akiknek a rehab megszűnéséig nem fejeződik be a gondozása, rehabilitációja, az országban működő valamelyik másik ilyen jellegű intézet veszi majd át. „Ha nem lenne ez a rezsiválság, lehet, hogy egy év múlva ugyanerről beszélgethetnénk” – mondta az igazgató. Szerinte a Szeged–Szatymaz-megállapodás lejárta miatt előbb-utóbb úgyis be kellene zárni a drogcentrumot, vagy legalábbis nem működhetne tovább abban az épületben, ahol most, Szegeden pedig nincs rendelkezésre álló hely az esetleges átköltözéshez.
A későbbiekben a dolgozókat igyekeznek majd a végzettségük és az eddigi munkakörük szerint áthelyezni a Társulás többi intézményében betöltetlen helyekre. Ez azonban nem alkalmazható minden egyes dolgozóra, így akiknek nem sikerül helyet találni, azoknak új munka után kell nézniük. A szatymazi épület teljes mértékben a község kezébe kerül majd, a tervek szerint időskorúak otthonává fogják átalakítani a későbbiekben.
Az, hogy júliustól megszűnik ez a Magyarországon úttörőnek számító szociális szolgáltatás, komoly hátrányt jelent a hazai addikció-ellenes erőfeszítések számára, és elsősorban nem a statisztikai adatok vonatkozásában, hanem erkölcsi-szociális értelemben. Az intézmény megszüntetésével számos kábítószerfüggő magyar fiatal veszíti el a lehetőséget arra, hogy változtasson az életén és merjen segítséget kérni, júliustól eggyel kevesebb segítő kéz után lehet majd nyúlni.
Hogy kedvezőbb gazdasági körülmények között elképzelhetőnek tartják-e egy hasonló intézmény újbóli megnyitását, Csúcs azt mondta, a kulcskérdés a megfelelő és szabadon használható épületnek a hiánya, amire nehéz megoldást találni. Mindemellett szigorú egészségügyi előírásoknak kell megfelelni egy ilyen szociális és egészségügyi intézmény kialakításánál, de nem tartja kizártnak, hogy ez a lehetőség a jövőben elő fog kerülni.
Együttműködünk a Telexszel, hogy Budapesten és egész Magyarországon olvashassanak az emberek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni, támogasd a Szegedert!