Éppen egy a kaktuszok inváziós terjedéséről szóló cikket szerkesztettem, amikor megláttam az egyik országos lap fejlécében, hogy ma van Fábián és Sebestyén névnap. És rögtön beugrott, hogy Csongrád-Csanád megye északi végeiben van egy község, amit úgy hívnak,
Fábiánsebestyén.
Itt rögtön felmerül a kérdés, hogy akkor ennek a szentesi járásban található községnek ma, január 20-án van a névnapja? Egyáltalán hogyan ünnepli egy település a névnapját? Hogyan kapja meg a bonbont meg a virágokat a többi településtől? Gádoros, Eperjes és Derekegyház bizonyára meglepné a falut valami aprósággal, ha tudná.
A közel kétezres Fábiánsebestyénnek nincs névnapja a Wikipédia szerint, de azt megtudtam innen, hogy a XIII. századbeli templomépítés hatására lett ez a neve, mikoris a két védszent – Szent Fábián és Szent Sebestyén – nevének összevonásával az ismeretlen pogány neve eltűnt. Hogy mi volt az ismeretlen pogány neve, azt nem írják.
De az interneten nemcsak ezt találtam azonban a témában, hanem azt is, hogy 2008 januárjában már egy délmagyarországos újságíróban is felmerült a címben szereplő kérdés. A névtelen szerző cikke elején azt írja, faluünnep van csak, de az is augusztusban, illetve azt, hogy egyébként azért nem szokták január 20-át ünnepelni, mert a névnap nem mindig esik hétvégére, és januárban nem valami jó az idő sem.
Varjas Béla alpolgármester a lapnak azt mondta a tizenöt évvel ezelőtti cikkben, hogy tíz éve a falunapon szoktak megemlékezni a falu névnapjáról is úgy, hogy keresnek valakit, aki a Fábián Sebestyén nevet viseli, és őt köszöntik fel. Pechükre azonban
Fábiánsebestyénen nem lakik egyetlen Fábián Sebestyén sem,
ezért egy a cikk idejére tizenkét éves hajdúsámsoni fiú volt a legutóbbi falunapon a község vendége, őt köszöntötték fel.