Most épp Szentesen kelt ki az Agrárminisztérium a vásárhelyi földadó ellen

Felelőtlen lépésnek tartja, és elutasítja az Agrárminisztérium a földadó hódmezővásárhelyi bevezetését, jogi lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy ilyen terhet ne lehessen kivetni, jelentette ki a tárca parlamenti államtitkára szerdán Szentesen sajtótájékoztatón.

Farkas Sándor azt mondta, a magyar gazdatársadalom az elmúlt három évben, a járvány két éve alatt és most a háború okozta nehézségek idején is mindent megtett annak érdekében, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalra. A magyar agrárium stratégiai ágazattá vált, és ez felelősséggel jár.

„A hódmezővásárhelyi döntést követően pár nappal a szentesi önkormányzat is földadó kivetését tervezte, de a tiltakozások nyomán visszavonták ezt az előterjesztést” – közölte Szentes és térségének országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus. „A baloldal nyolcvanéves hagyománya, hogy megkülönböztetik, lenézik a gazdákat. Ma is ilyen megnyilvánulásokat látni a baloldali polgármesterek részéről” – hangsúlyozta Farkas Sándor.

Az államtitkár továbbá kifejtette, idén történelmi aszály sújtotta Magyarországot, különösen az Alföldet. Az energia-, műtrágya- és vetőmagárak emelkedése nagyon nehezen gazdasági helyzetet teremtett. Egyértelmű hogy a földadó kivetésének továbbgyűrűző hatása lenne, a gazdálkodók képtelenek lennének kigazdálkodni azt, továbbhárítanák, és végül a fogyasztóknál jelenne meg, tovább növelve az inflációt.

Az agrártárca szerint a kettős adóztatást a magyar és az uniós jogszabályok is tiltják. Amennyiben egy gazdálkodó mezőőri járulékot fizet az önkormányzatnak, akkor újabb terhet már nem lehet kivetni termőföldjére a hatályos jogszabályok alapján sem. Az Alkotmánybíróság is hozott már egy elutasító határozatot a földadóval kapcsolatban, mondta az államtitkár. Hozzátette, az Agrárminisztérium kész arra, hogy a gazdák védelme érdekében a következő parlamenti időszakban jogszabályban is rögzítse, nem lehet ilyen adót kivetni.

Szél István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke felháborítónak nevezte, hogy Márki-Zay Péter polgármester és az őt támogató többség hektáronként 9990 forintos földadó bevezetéséről döntött. Ez a teher minden olyan földtulajdonost érint, aki négy hektárnál nagyobb területtel rendelkezik. Szél István szavai szerint a hódmezővásárhelyi polgármester a döntést azzal indokolta, hogy azok, akik négy hektárnál nagyobb földdel rendelkeznek, tehetős emberek, földbirtokosok.

Az elnök hangsúlyozta, Márki-Zay Péter nem foglalkozik azonban azzal, hogy a földtulajdonosok között sok olyan nyugdíjas van, aki szüleik után kárpótlásként jutott földhöz, és az ebből származó bevétellel egészíti ki nyugdíját, próbálja részben biztosítani megélhetését. A korábbi miniszterelnök-jelölt döntése a földadóról például szolgálhat más baloldali polgármesterek számára is, ezért indították az agrarpeticio.hu oldalt, hogy azon mindenki kifejezhesse véleményét a magyar termőföld megadóztatásával szemben.

Az elnök azt kérte, ne csak azok csatlakozzanak a kezdeményezéshez, akik földtulajdonnal rendelkeznek, a földből élnek, hanem azok is, akik nap mint nap leveszik a polcról az élelmiszereket, és tudják, mennyit dolgozik ezek előállítása érdekében egy gazdálkodó, egy kertész.