Zsúfoltak a vonatok, főleg vasárnaponként Békéscsaba és Szeged között a békési kormánylap szerint. A beol.hu arról ír, hogy olvasójuk külön kiemelte, néhány hete előfordult, hogy egy összesen kétkocsis Bz-szerelvény (ez a kis piros-sárga, mellékvonali típusa a MÁV-nak) indult, ami olyan szinten megtelt, hogy sokaknak egész úton állniuk kellett, aminek következtében az út kifejezetten kényelmetlenül telt többek számára is.
Itt alapvetően két hagyományos vagonból álló, külön mozdony vontatta szerelvények közlekednek, amelyek kapacitása közel 210 fő, ám ha Bz-vel adják ki az adott járatot, ez a szám 100 körülre csökken. A helyzet alapvetően degradáló, mivel az itteni személykocsikat Pest megyéből kukázták le vidékre, miután ott már korszerű, emeletes motorvonatokat közlekedtet a vasúttársaság, de úgy tűnik, ezek sem válnak be mind.
A két megyeszékhely között egyébként óránként indulnak a vonatok, amelyek egy és háromnegyed óra alatt teszik meg a kereken 100 kilométeres utat. A Körös–Maros közét keresztben átszelő vasutat 1870-ben adták át az Alföld–Fiumei Vasúttársaság Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Zombor–Eszék vonalának részeként, de már 1884-ben a Magyar Királyi Államvasutak tulajdonába került a magántársaság államosításával. Építésének célja az Alföld és a fiumei kikötő közötti vasúti kapcsolat megteremtése volt Budapest elkerülésével, így fontos fővonali szerepe volt a magyar vasúthálózatban Trianon előtt.