Vadnyugat az Alföldön: megjelentek a kaktuszok, melyek veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra
Összesen 20–30 helyen, alig pár négyzetméteren az országban felütötték fejüket a kaktuszok. Jellemzőjük, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, melyek veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra – írja az Időkép cikke.
A témában az időjárási portál Csecserits Anikót, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát, valamint Kelemen Andrást, a Szegedi Tudományegyetem munkatársát kérdezte.
Mint azt Csecserits Anikó elmondta, az inváziós kaktuszfajok az amerikai kontinensről kerültek be Európába. Észak-Amerikában egészen a kanadai prériig őshonosak, így a Magyarországhoz hasonló szélességi körökön, sőt ennél hidegebb éghajlaton is régóta képesek túlélni a telet. Itthon a 2000-es évek óta ismertek, és egy-egy helyszínen már 20 éve megtalálhatók. Ahol a talaj száraz és könnyen átereszti a vizet, egyes kaktuszoknak
a túlélésben a –20 fokos fagy sem okoz problémát.
Ezek az Amerikából hozott hidegtűrő kaktuszok az ördögnyelv-fügekaktusz vagy heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) és a Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha). Bár nem a klímaváltozásnak tudható be a medvetalpkaktuszok magyarországi elterjedése, természetes ellenség hiányában jelenlétükkel könnyen kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos fajainkat, melyek kevésbé ellenállók az aszályos, forró időjárásnak.
Kelemen András, az SZTE munkatársa a fentieken túl megjegyezte, hogy hazánkban eddig 15 faj alkalmi vagy tartós magtelepedését észlelték a természetben, amely többségének csak 1–2 előfordulását ismerjük. Az idén indult „citizen science” adatgyűjtés során megállapították, hogy nem egészen egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult” kaktuszállmányok száma, jelenleg több mint 60 természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudunk.
A biológus egy témával foglalkozó kutatás során idén elsőként bizonyította a kaktuszok magról történő természetben való terjedését, amely révén szaporodásuk még könnyebbé válik, nagyobb távolságokba képesek elburjánzani.
Egyes őshonos fajok kiszorításán kívül a kaktuszok megnehezíthetik, sőt
megakadályozhatják egy terület mezőgazdasági, illetve rekreációs célú hasznosítását.
A Mediterráneum és Afrika egyes részein annyira elszaporodtak a kaktuszok, hogy már a gyepek legeltetését is ellehetetlenítik, sőt a 20. század első felében Ausztráliában hatalmas területeket el is hagytak a gazdák, mert a kaktuszinváziók miatt nem tudták azokat legeltetni – fogalmazott az Időképnek Kelemen.
A felvételek pontos helyszínét a sikeres irtás érdekében a portál nem hozta nyilvánosságra, az olvasókat pedig arra kérik, ha találkoznak vadon élő kaktuszokkal, akkor értesítsék a Kaktuszok a természetben nevű Facebook-csoportot üzemeltető szakmabelieket.