Akár 100 milliárdba is kerülhet a makói gáz kitermelése, de más tényezők is hátráltatják ezt

Már az 1980-as években végeztek próbafúrásokat Makó mellett földgáz után kutatva, de a mezőt csak 1998-ban találták meg. Viszont azóta nemcsak a technológia hiányzott a kitermeléshez, de az akarat is – írja a Napi.hu.

Nemrég tartott az LMP sajtótájékoztatót azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Makói-árokban lévő hatalmas készletek felszínre hozására tett ígéretet nemrég, de a párt határozottan elutasítja, miszerint az igen szennyező palagáz-kitermelés elinduljon a megyében. A kitermelés biztosan nem lesz olcsó, ráadásul nem is biztos, hogy időben végeznek vele a mostani energiaválság mellett.

Ahogy azt a Napi.hu cikke az előzményekről írja,

  • még a nyolcvanas évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon az amerikai geológiai hatóság vezetésével.
  • Egy évtizeddel később John Gustavson amerikai geológus szerzett kutatási engedélyt a Makói-árok területének egy részére.
  • Tőle Marc A. Brunert vette meg koncesszióját, aki megalapította a kanadai székhelyű Falcon Oil & Gas Ltd. nevű vállalatot.
  • 2005-ben három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, melyet három másik fúrás is követett.
  • Ekkor jött létre a TXM Gáz- és Olajkutató Kft., mely intenzív terepi tevékenységbe kezdett.

A TXM kutatásai alapján a Makói-árokban 1000 milliárd köbméter palagáz lehet, amely Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű (Magyarországon további 56 hasonló terület lehet még). A cég 2015-ben már 1900 milliárd feletti gázmennyiségről is beszélt. Viszont már akkor is inkább csak örök ígéret maradt.

A széles körben használt technológia ugyanis maximum 175200 fokot bír, Makón pedig volt, ahol 280300 fokot is mértek egy kútnál.

Ráadásul a készletek átlagosan másfélszer mélyebben helyezkednek el, mint például Észak-Amerikában. Európában nem is igazán volt szereplő a 2010-es években sem, aki gazdaságosan tudta volna felhozni a földgázt.

2012-ben Holoda Attila, a Mol Nyrt. akkori eurázsiai kutatás-termelési igazgatója, majd későbbi energetikai államtitkár azt mondta, hogy a makói mező „nem hagyományos”, a legjobb szándék és akarat mellett, rengeteg pénz és kutatófúrás bevetésével sem lehetséges tíz éven belül számottevő mennyiségű szénhidrogént a felszínre hozni.

Mostanában viszont a földgáz ára rekordokat döntöget, hiszen az orosz-ukrán háború miatt a Gazprom és más szolgáltatók is időszakosan leállítják az európai gázszállításokat, vagy zsarolásképp teljesíthetetlen feltételeket szabnak ehhez, így akár még aktuálissá is válhat a makói kitermelés – jegyzi meg a cikk. A kanadai-magyar cég sem került felszámolás alá, de az elmúlt években rendre veszteségeket produkált: 2021-ben 7,6 millió forinttól valamivel elmaradó forgalom mellett 140,5 milliós veszteséget hoztak össze.

Viszont 2021-ben tőkeemelést hajtottak végre:

a mínusz 40 milliós saját tőkét 1,611 milliárdra húzták fel – derül ki az Opten adataiból. A kitermeléshez szükséges befektetéseket több tíz, de egyes elemzők 100 milliárdos összegűre taksálják, ezt egyelőre senki nem akarja finanszírozni.