Promenad24: Algyő adóbevételének 20 százalékát is odaadhatják a megyei önkormányzatnak

Egy friss törvényjavaslat szerint az eddigieknél jóval jelentősebb bevételhez juthatnak a megyei önkormányzatok a különleges gazdasági övezetekből befolyó helyi adókból. A Promenad24 értesülései szerint a tervezett változtatás Algyőt érintheti: a kormányzat ugyanis nem tett le arról, hogy a Mol-telephelyhez kapcsolódóan különleges gazdasági övezetet hozzon létre.

A hvg.hu számolt be arról szerdán, hogy a kormány az önkormányzatoktól csatornázna pénzt a megyéknek: a különleges gazdasági övezetekből befolyó helyi adókból eddig 3 százalékot tarthattak meg a megyei önkormányzatok, innentől azonban már 20-at fognak egy új törvényjavaslat alapján. „A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt […] a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel” – így módosítaná a kormány egy, a 2023-as büdzsé megalapozásáról szóló törvénybe dugott bekezdéssel a helyi adókról szóló törvényt.

A 2020 közepén alkotott, különleges gazdasági övezetekről szóló törvény értelmében az övezetekből a helyi adók nem a települési önkormányzatokhoz folynak be, hanem a megyeiekhez, és az dönt a pénzek újraosztásáról. Jelenleg a megyei önkormányzatnak a gazdasági övezetben található beruházással legközvetlenebbül érintett települések működésére, azok fejlesztéseire kell fordítania a pénzt, illetve a megye 3 százalékot a saját működésére megtarthat.

A módosítás értelmében immár a különleges gazdasági övezetekből befolyó helyi adók 20 százaléka a megyét illetné, ebből 17 százalékot költhet saját beruházásokra.

A helyi adóbevételek megyei szintre csatornázását azzal indokolta a Fidesz, hogy ezek a nagyberuházások nem csak az adott településeket érintik, ellenben jelentős adóbevételeket generálnak az adott települési önkormányzatnak. A bevételt ezért a település környezetében indokolt jobban szétteríteni, ezt a feladatot pedig a megyei önkormányzatokra bízták.

A lényeg azonban az, hogy az egyébként mindössze elsősorban adminisztratív, koordinációs funkciójú megyei önkormányzatokban a Fidesznek kivétel nélkül többsége van, míg a helyi önkormányzatokra ez nem igaz. Szeged esetében is felmerült, hogy az EU-s pénzek nagy részét elveszik, majd szétosztják a megyében, amellyel példátlanul sok pénztől esne el a város, bár Nagy Sándor szerint a kormány ígéretet tett arra, hogy legalább az előző összeget megkapja Szeged. Eközben a fideszes nagyvárosok (például Debrecen) gyakorlatilag a teljes összeget lenyúlhatják.

Visszatérve Algyőre, a kormányközeli Promenad24 értesülései szerint könnyen elképzelhető, hogy – az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokkal – a Mol-telephelyhez is kapcsolódóan Algyőn alakítják ki a következő különleges gazdasági övezetet. Bár hasonlót a lap elődje, a Vásárhely24 már két évvel ezelőtt is megszellőztetett, mely azóta még nem vált valóra. Akkor éppen a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra fogták mindezt, miszerint a kormány kiemelten figyeli és védi a stratégiai övezeteket. A Promenad24 most állítólag „több megbízható forrásból” is úgy értesült, hogy

Algyő különleges gazdasági övezetté minősítése egyáltalán nem került le a napirendről,

sőt: az orosz–ukrán háború miatt újra „erőteljesen aktuálissá vált”. A portál több informátora is megerősítette, hogy a kormányzat különleges gazdasági övezetté minősítheti Algyőt. Ez komoly érvágást jelentene az algyői önkormányzatnak. A Promenad24 cikke szerint Algyő a Csongrád-Csanád megyei településekhez képest kiváltságos helyzetben van: a nagyközség jelentős iparűzési bevételeket kap, mely nagyságrendekkel több, mint a megye más településeinél.

Ennek a forrásnak mintegy háromnegyede egyébként a Moltól érkezik. Mint írják, ebben a tekintetben indokolt lehet az az elképzelés, hogy az eddigieknél jóval többet tehetne a közösbe a nagyközség, így az eddig általuk felhasznált iparűzésiadó-bevételek egy részéből más megyei kistelepülésekre is fordíthatnának pénzt.