Áder: A Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítására 200 milliárd forint kell

A Tiszát érintő műanyagszennyezésről beszélgetett Áder János köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában. Az államfő beszélgetőpartnere Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője volt, valamint a múlt heti adásban Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója, akivel a Homokhátságról egyeztettek.

Áder János Kék bolygó című podcastjának még a múlt heti hétfői adásában volt az a beszélgetés, melyben a Homokhátság volt a téma. Az államfő Láng Istvánnal, az OVF igazgatójával beszélgetett, aki elmondta,

a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítása mintegy 200 milliárd forintból valósulhat meg a következő nyolc évben.

Áder János hangsúlyozta, ennek a jelentős összegnek több területen is jelentkezik a haszna. Példaként említette, hogy a vízügyi beruházásokkal növekedhet a terület népességmegtartó képessége, a különböző tavak létrejöttével élhetőbbé válik több település, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat. Emellett javulni fog a terület vízminősége, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége – tette hozzá a köztársasági elnök.

Láng István elmondta, a Homokhátság vízgazdálkodását a Dunából és Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják megoldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság előtérbe helyezésére. Az OVF vezetője kifejtette,

bár Magyarországnak sok vize van, potenciálisan keveset tud hasznosítani.

Utóbbi különösen igaz a Homokhátságra, amely kizárólag csak a csapadékra hagyatkozhat. Láng István elmondta, a terület talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60–80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15–20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be.

Áder János emlékeztetett, az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot,

ami egyértelműen a klímaváltozásra, azon belül is az egyre szélsőségesebb időjárásra, a csapadékeloszlás időbeni és térbeli egyenetlenségére vezethető vissza. Kiemelte, a talaj vízszintje az utóbbi időben átlagosan 3-5 métert, de valahol még többet csökkent. Az államfő azon reményének adott hangot, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4–5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek az ott élők.

A mai, március 28-ai adásban Áder János a beszélgetés elején elmondta: 1967-ben 2 millió tonna műanyagot állítottak elő a világon, jelenleg ennek kétszázszorosát, 400 millió tonnát. Másodpercenként 20 ezer PET palackot gyártanak, percenként egy kukásautónyi szemét kerül a tengerekbe, óceánokba, és csak a műanyag tíz százalékát hasznosítják újra – közölte.

A Tiszán 2014-ben kezdett el jelentős mennyiségű műanyag érkezni, amikor nagy a hulladékterhelés, akár 500 palack is érkezhet percenként.

– tette hozzá. Hankó Gergely a PET Kupát bemutatva ismertette: az egyhetes hajóversenyre csapatok jelentkeznek, amelyek saját – hulladékból épített – hajóikkal tisztítják meg a folyót a verseny hosszúságától függően 50-100 folyamkilométeren. A kupa indulásának évében 4, mostanra versenyenként 10-20 hajó is benevez – fűzte hozzá.

Elmondta, hogy a hulladékszigeteket monitorozzák, és térképen jelölik a legszennyezettebb pontokat. Magyarországon több mint 2400 szennyezett helyet jelöltek, de a szlovák, ukrán, román és szerb oldalon is vettek fel helyszíneket az ottani kollégáik. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék nagy része a szomszédos országból érkezik. Hankó Gergely erre úgy reagált:

Kárpátalján mintegy kétszáz településen nem jár kukásautó, így a lakosságra van bízva, hogy mit csinál a keletkező szeméttel.

Beszámolt arról is, hogy 2019 vége óta egy hulladékgyűjtő gépsort állítottak munkába, amely évente 10 ezer tonna szemetet állít meg a Felső-Tiszán. A 80 százalékos hatékonysággal üzemelő gépsort évente négyszer-ötször működtetik – tudatta, hozzáfűzve: fontos lenne egy ilyen rendszer a Bodrogon is, mert ott is mintegy tízezer tonna hulladék gyülemlik fel. Kitért arra is: a kezdeményezés a határon túlra is eljutott, Ukrajnában például hat hálót feszítettek ki a Borzsán, és hat tiszai kerekasztalt is szerveztek, köztük egyet Kárpátalján.

Az orosz-ukrán háború azonban nehezíti a munkát és az együttműködést.

Áder János ezzel kapcsolatban azt mondta: amikor a háború véget ér, komoly nemzetközi segítségre lesz szüksége Ukrajnának az újjáépítéshez, és szerinte érdemes lenne javaslatokkal, tanulmányokkal segíteni a hulladékgazdálkodást.