Még mindig vannak olyan magyar települések, ahol a kelleténél több arzént tartalmaz az ivóvíz. Ez egy a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott vízminőségkutatásból derül ki. Ami aggasztó, hogy a tíz településből mindössze egy nem csongrád-csanádi.
Alapvetően jó eredmények születtek, elmondható, hogy Magyarországon a legtöbb vízminőségi jellemző 99–100%-ban megfelelőnek találtatott. Az elemzést a Portfolió szemlézte.
Az, hogy hol érhető el ivóvíz a háztartásokban, valamelyest tarkára festi az országot. Békés megyében 83% körüli ez az arány, északkeleten 90–95% között van, a legtöbb megyében pedig – közöttük Csongrád-Csanádban is – megközelíti a 100%-ot.
Néhány megyében esetileg kimutatható volt peszticid a vízben, ami a növényvédőszerek miatt juthat el a csapokig, az arzén azonban nagyobb gondot jelent. Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát.
A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt. Emlékezhetünk, hogy a 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett.
Ez a szám csökkent 2020 végére 10 településre.
Az arzén a fél-fémek közé tartozó, acélszürke, fémes fényű kristályos, íztelen és szagtalan, mérgező anyag, amely elsősorban a földkéreg kőzeteiben fordul elő. Az esetek túlnyomó többségében geológiai eredetű; a mélyebb víztartó rétegekben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. Emberi tevékenység következtében is szennyeződhet a környezet arzénnel (bányászat, fémolvasztás, szén, olaj, hulladékok égetése, arzén tartalmú növényvédő szerek).
Az EU ivóvízminőségi irányelve és az azzal harmonizált magyar 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet
szerint 10 mikrogramm/liter (μg/L) az arzén határértéke az ivóvízben. A 2020-as NNK-lista szerint a következő településeken üti meg a határértéket az arzén:
Ezek a települések mind Csongrád-Csanád megye keleti felében találhatók, jellemzően Makó térségében. Illetve ugye egy van Békésben, közel a megyehatárhoz.
Az ivóvízben előforduló arzén hosszan, évtizedeken át tartó bevitel esetén csak sok év után okozhatnak észrevehető tüneteket. Ezek elsősorban bőrtünetek, fokozott elszarusodás, a bőr pigmentációjának növekedése vagy éppen csökkenése. Nagyobb koncentrációban hazai vizsgálatok szerint is rákkeltő hatása lehet: elsősorban a bőr-, tüdő- és húgyúti daganat kockázatát növeli meg.
A Portfolio cikke szerint felmerülhet megoldásként egy víztisztító berendezés vásárlása, amely bár tényleg segítséget nyújthat a csapvíz tisztításában, az NNK oldalán elérhető információk szerint érdemes tüzetesen átgondolni, melyik berendezés való a háztartásba.