10 magyar településen arzénos a víz, 9 Csongrád-Csanád megyében van

Még mindig vannak olyan magyar települések, ahol a kelleténél több arzént tartalmaz az ivóvíz. Ez egy a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott vízminőségkutatásból derül ki. Ami aggasztó, hogy a tíz településből mindössze egy nem csongrád-csanádi.

Alapvetően jó eredmények születtek, elmondható, hogy Magyarországon a legtöbb vízminőségi jellemző 99–100%-ban megfelelőnek találtatott. Az elemzést a Portfolió szemlézte.

Az, hogy hol érhető el ivóvíz a háztartásokban, valamelyest tarkára festi az országot. Békés megyében 83% körüli ez az arány, északkeleten 90–95% között van, a legtöbb megyében pedig – közöttük Csongrád-Csanádban is – megközelíti a 100%-ot.

Néhány megyében esetileg kimutatható volt peszticid a vízben, ami a növényvédőszerek miatt juthat el a csapokig, az arzén azonban nagyobb gondot jelent. Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát.

A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt. Emlékezhetünk, hogy a 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett.

Ez a szám csökkent 2020 végére 10 településre.

Az arzén a fél-fémek közé tartozó, acélszürke, fémes fényű kristályos, íztelen és szagtalan, mérgező anyag, amely elsősorban a földkéreg kőzeteiben fordul elő. Az esetek túlnyomó többségében geológiai eredetű; a mélyebb víztartó rétegekben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. Emberi tevékenység következtében is szennyeződhet a környezet arzénnel (bányászat, fémolvasztás, szén, olaj, hulladékok égetése, arzén tartalmú növényvédő szerek).

Az EU ivóvízminőségi irányelve és az azzal harmonizált magyar 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet
szerint 10 mikrogramm/liter (μg/L) az arzén határértéke az ivóvízben. A 2020-as NNK-lista szerint a következő településeken üti meg a határértéket az arzén:

  • Ferencszállás (Csongrád-Csanád megye)
  • Földeák (Csongrád-Csanád megye)
  • Kiszombor (Csongrád-Csanád megye)
  • Kálrafalva (Csongrád-Csanád megye)
  • Makó (Csongrád-Csanád megye)
  • Makó-Rákos (Csongrád-Csanád megye)
  • Maroslele (Csongrád-Csanád megye)
  • Nagybánhegyes (Békés megye)
  • Óföldeák (Csongrád-Csanád megye)
  • Székkutas (Csongrád-Csanád megye)

Ezek a települések mind Csongrád-Csanád megye keleti felében találhatók, jellemzően Makó térségében. Illetve ugye egy van Békésben, közel a megyehatárhoz.

Az ivóvízben előforduló arzén hosszan, évtizedeken át tartó bevitel esetén csak sok év után okozhatnak észrevehető tüneteket. Ezek elsősorban bőrtünetek, fokozott elszarusodás, a bőr pigmentációjának növekedése vagy éppen csökkenése. Nagyobb koncentrációban hazai vizsgálatok szerint is rákkeltő hatása lehet: elsősorban a bőr-, tüdő- és húgyúti daganat kockázatát növeli meg.

A Portfolio cikke szerint felmerülhet megoldásként egy víztisztító berendezés vásárlása, amely bár tényleg segítséget nyújthat a csapvíz tisztításában, az NNK oldalán elérhető információk szerint érdemes tüzetesen átgondolni, melyik berendezés való a háztartásba.