A nagy munkaerőhiányt bevándorlókkal pótolnák a Dél-Alföldön, a távol-keletiek alkalmazása jelenthet megoldást
A dél-alföldi régió munkaerőpiaca jelentős mértékben megsínylette a koronavírus-pandémia okozta gazdasági válságot, a munkanélküliségi ráta átmenetileg meredeken nőtt az első járványhullámok idején. Viszont 2021 utolsó két negyedévére visszarendeződés volt tapasztalható, így több területen jelenleg munkaerőhiány van a régióban, amely az autóipar várható jelentős fellendülésével további munkaerőigényt idéz majd elő várhatóan a Dél-Alföldön a WHC Csoport területi vezetője szerint.
A WHC Csoport, mely az ország legnagyobb magyar tulajdonú HR-szolgáltatója, elsősorban munkaerő-kölcsönzésre és munkaerő-közvetítésre specializálódott. A vállalat saját helyi irodáiból szolgálja ki térségbeli ügyfeleit, Szegedről a Csongrád-Csanád és Békés megyei, míg Kecskemétről a Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégeket. A WHC így közvetlen és jelentős rálátással bír a térség munkaerőpiaci folyamataira – írják hozzánk is eljuttatott közleményükben.
„Tapasztalataink alapján munkaerőpiac tekintetében leginkább a szolgáltatóipar és az autóipar sínylette meg átmenetileg a pandémiát. Csongrád-Csanád megyében – mint szolgáltatásokra erőteljesen építő térség – jelentős leépítési hullám volt tapasztalható például a vendéglátásban. A feldolgozóipar viszont szinte azonnal lehetőséget nyújtott a leépített munkavállalók számára, hiszen több, például vegyipari cég termékei iránti kereslet éppen a vírushelyzet miatt nőtt meg, amelynek teljesítéséhez jelentős munkaerőigényre volt szükség” – hívta fel a figyelmet Bajkán Márk, a WHC Csoport Csongrád-Csanád és Békés megyékért felelős területi vezetője.
A WHC tapasztalatai alapján 2020 második negyedévében az egész régióban nagymértékben emelkedett a munkanélküliek száma, mely 2021 első negyedévében tetőzött: körülbelül az egy évvel korábbi szint duplájára növekedett a munkanélküliek lakosságarányos száma. „A tetőzés után csökkenés indult el, 2021 harmadik negyedévére kezdett normalizálódni a helyzet.
Csongrád-Csanád megyében például az év eleji 4,9%-os munkanélküliség kevesebb, mint a felére, 2,4%-ra csökkent”
– részletezi a szegedi irodavezető.
A régióban a nehézipar és az agrárium dominál, Szegeden pedig a tudásintenzív iparágak
A Dél-Alföld általános munkaerőpiaci sajátosságait vizsgálva az látható, hogy az autóipar és annak beszállítói, illetve a műanyag-, fém-, és elektronikai ipar szereplői biztosítják a legtöbb munkahelyet, ezen belül Csongrád-Csanád megyében inkább a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar a legfőbb munkáltató. Noha Békés megye gazdasági szempontból elsődlegesen agrártérségnek tekinthető, az aktív korú lakosság legnagyobb arányban mégis a feldolgozóiparban dolgozik.
A régión belül Szeged városa külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem úgynevezett „szerteágazó tudásintenzív” iparágról beszélhetünk.
A multinacionális vállalatok szolgáltató központjainak (SSC = Shared Service Center) elterjedése mellett egyre nagyobb teret kapnak az IT ágazat képviselői a városban. A város legnagyobb foglalkoztatója pedig a Szegedi Tudományegyetem.
A fémiparban jelentős a munkaerőhiány, megoldást jelenthet a távol-keleti munkaerő
Régiós szinten a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, például hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos munkakörökben, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, villanyszerelő és a gépész is. A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a releváns tapasztalattal rendelkező munkavállalók.
A nyitott munkalehetőségek legnagyobb része a betanított jellegű fizikai munkakörökre terjed ki, klasszikusan összeszerelő, csomagoló, anyagmozgató pozícióban. Az autóipar fellendülésével hatalmas munkaerőigényre lehet számítani az autógyártóknál, illetve legfontosabb beszállítóiknál a 2022-es év első és második negyedévétől kezdődően, amelyre
a WHC szerint megoldás a magyar és a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása mellett hosszabb távon a távol-keleti munkaerő alkalmazása lehet.
„A harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalatunk, hogy a magyar tulajdonú munkáltatók egyelőre óvatosabbak a foglakoztatásukat illetően, viszont a multinacionális vállalatok nyitottak a külföldi munkaerő alkalmazása felé, hiszen egyre inkább csökken hazánkban az aktív korúak száma” – fejti ki WHC Csoport területi vezetője. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének Békés és Csongrád-Csanád megyében várhatóan munkaerőmegtartó hatása lesz, Bács-Kiskun megyét kisebb mértékben fogja érinteni.
„Országszinten Békés megyében az egyik legalacsonyabb a nettó átlagkereset (2021 első negyedévében 205 000 Ft), Csongrád-Csanád megye a középmezőnyben helyezkedik el (2021 első negyedévében 236 000 Ft).
Várhatóan – ahogy a korábbi években is – a bérek alakulása követi a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tendenciáját, a munkáltatók különböző béren kívüli juttatásokkal igyekeznek kompenzálni az országos viszonylathoz képest alacsonyabb alapbért” – részletezi Bajkán Márk.