15 év múlva már 90 százalékkal csökkentené karbonkibocsátását az EU

Az Európai Bizottság szerdán módosítást javasolt az EU klímarendeletéhez, amely 2040-re 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentést irányoz elő az 1990-es szinthez képest.

A közlemény szerint az EU jelenleg is jól halad afelé, hogy teljesítse a 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját. A mostani javaslat erre építkezik, de egy rugalmasabb, gyakorlatiasabb utat vázol fel a 2040-es cél eléréséhez, amelynek végső célja a klímasemleges európai gazdaság 2050-re.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így fogalmazott: „Ahogy az európai polgárok egyre inkább megérzik az éghajlatváltozás hatásait, elvárják tőlünk, hogy cselekedjünk. Az ipar és a befektetők tőlünk várják az irány kijelölését. Ma világossá tesszük: továbbra is elkötelezettek vagyunk a 2050-es dekarbonizációs cél mellett. Az irány világos, az útvonal gyakorlatias és megvalósítható.”

A javaslat egy alapos hatásvizsgálaton és tudományos tanácsadáson alapul, beleértve az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) és az Európai Tudományos Éghajlat-politikai Tanácsadó Testületnek az ajánlásait is. A célkitűzést megelőzte az uniós tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a civil társadalommal és az állampolgárokkal folytatott széleskörű egyeztetés, amely 2024 februárjában kezdődött.

A Reuters szerint több tagállami kormány kifogásai miatt enyhítettek a korábbi javaslaton. Így a korábbiaknál több rugalmassági elemet engedne be a tervezet az uniós jogba: ilyen például a nemzetközi szén-dioxid-kreditek 2036 utáni, korlátozott használata, a tartós hazai szén-dioxid-eltávolítások bevonása az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe (EU ETS), illetve ágazatok közti rugalmasság biztosítása. Így például egy tagállam kompenzálhatná a mezőgazdasági szektor gyengébb teljesítményét, ha a hulladékgazdálkodásban vagy a közlekedésben túlteljesíti a célokat. Az EU tudományos tanácsadó testülete viszont óva intett a külső kreditek beszámításától, mivel az befektetéseket terelhet el az EU-n kívülre.

A 2040-es cél emellett a nemzetközi klímacélok, köztük a párizsi megállapodás teljesítését is szolgálja. Az Európai Bizottság most a Tanács soros elnökségével közösen dolgozik az EU hivatalos vállalásának véglegesítésén, amelyet a novemberi COP30 ENSZ-klímacsúcson mutatnak be Belémben, Brazíliában. A javaslat most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül, ahol a rendes jogalkotási eljárás keretében vitatják meg és fogadhatják el.

A javaslat elfogadásához a tagállami kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament egyetértésére van szükség. Antonio Decaro, az EP környezetvédelmi bizottságának elnöke üdvözölte a 90 százalékos célt, ugyanakkor figyelmeztetett: „A 2040-re rögzített cél bármilyen megváltoztatását feltételessé kell tenni, valamint tiszteletben kell tartani a tudományos szigort, és biztosítani a társadalmi méltányosságot.”

A javaslatra Bóka János EU-ügyi miniszter is reagált a Facebookon, ahol úgy fogalmazott: „Brüsszel újabb irreális klímaterve veszélyezteti Európa jövőjét.” Szerinte a 90 százalékos cél „nemcsak irreális, hanem rendkívül káros is”, hiszen Európa gazdaságát terhelné, miközben más országok, például Kína, India vagy az Egyesült Államok nem vállalnak hasonló kötelezettségeket.

A 2021-es éghajlatvédelmi rendeletet rendes jogalkotási eljárással fogadták el, és a mostani módosítást is ugyanígy tárgyalják. Az elfogadáshoz nem szükséges egyhangúság, de egy blokkoló kisebbséghez legalább négy tagállam szükséges, amelyek összlakossága eléri az EU népességének legalább 35 százalékát.