Napirendre került a kérdés, hogy lebontsák-e az újvidéki vasútállomás épületét – írja a Danas. Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a vizsgálat után döntik el, lebontják-e az épületet, vagy felújítják, esetleg csak egyes részeit használják.
A Szabad Magyar Szó megjegyzi, a november 1-jén történt, 16 áldozatot követelő baleset óta először merült fel végső megoldásként a bontás lehetősége.

Fotó: Legény Dániel / Szegeder
Zoran Đajić építőmérnök szerint nincs indok az épület lebontására, inkább az eredeti állapot visszaállítását javasolja. „Én korábban azt javasoltam, hogy ugyanazt az előtetőt építsék vissza, de középen egy tartóoszloppal. Az oszlop egyik fele fehér márványból lenne, a másik feketéből. A fehér részre az áldozatok nevei, a feketére a felelősök nevei kerülnének fel” – mondta. Így nemcsak biztonságosabb lenne a szerkezet, hanem lenne egy emlékműve az áldozatoknak is.
„Egyesek azt állítják, hogy a tetőt az előtető tartotta feszesen. Ha ez így van, akkor ugyanilyen előtetőt kell építeni, amely ezt a szerepet betölti. Amennyire láttam ottjártamkor, a többi munkálat jól sikerült” – jegyezte meg Đajić, hozzátéve, az új aluljárók, peronok biztonságosak, egyedül a tető van rosszul kivitelezve.
Egy másik építőmérnök, Danijel Dašić arról beszélt, hogy az eredeti vasútállomás tervdokumentációját kezdetben nem találták meg, de később előkerült. „Közvetlenül az előtető leszakadása után sürgettem az épület lezárását, később ezt a műszaki ellenőrzést végző Utiber cég is kérte. Ennek oka az volt, hogy felmerült a gyanú, miszerint az előtető fontos része volt az épület statikájának, és ellenirányú súlyként részben átvette a terhelést” – magyarázta.
Dašić szerint bár a miniszter a bontást csak egy lehetőségként említette, ez nem véletlen. „Ha az előtető valóban ilyen statikai szerepet töltött be, akkor egyszerűen újra rögzíteni kell az eredeti helyeken, ahol a horgonyok kiszakadtak, és azokat a talajhoz, valamint ellensúlyokhoz kell kapcsolni, amelyek visszaállítanák az egyensúlyt a szerkezetben.”
Szerinte minden attól függ, mit állapítanak meg azok a szakértők, akik az épület statikájának felmérését végzik majd. „Hét hónapig semmit nem tettek, mire egyáltalán elkezdtek gondolkodni erről. Hónapok óta nem engedik be az újvidéki Műszaki Kar szakértőit az épületbe. Az az indok, hogy nem biztonságos, nem igazán állja meg a helyét, mivel évtizedek óta végeznek terheléses vizsgálatokat ilyen esetekben, és léteznek biztonsági előírások” – jegyezte meg.
Legkevesebb tizennégy ember meghalt a vajdasági Újvidéken, amikor leszakadt egy hatvan éve fel nem újított tető a vasútállomáson. A miniszterelnök szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta.
Szerinte a miniszter nyilatkozata politikai üzenetet hordozott. „Az üzenet az, hogy a hatalom akár le is bonthatja az épületet, és ezzel eltemetheti az összes elkövetett hibát. Szerencsénk volt, hogy nem volt sok hó, ami terhelte volna a tetőt. De most, hogy az épület már hét hónapja így áll, a bontásról beszélni értelmetlen. Úgy gondolom, nem azért nem engedik be a szakértőket, mert veszélyes lenne, hanem mert félnek, hogy azok alapos vizsgálatot végeznének, és ki tudja, mit találnának” – vélekedett Dašić, hozzátéve, hogy a miniszter kijelentésének csak akkor lett volna értelme, ha azt egy héttel az előtető leszakadása után teszi.
Mindkét szakértő rámutatott, hogy az épület lebontása és új építése hatalmas költségekkel járna, amelyek millió eurókat emésztenének fel. Đajić külön kiemelte, hogy a Szerb Vasúti Infrastruktúra jelentése és a korábbi sajtóértesülések alapján az állomás felújítási munkái, illetve a vasútvonalprojekt nagy pénzügyi kerettel az elnökség ellenőrzése alatt folytak.