Teljesen megszünteti az orosz energiától való függést az Európai Bizottság
Az Európai Unió fokozatosan leállítja az orosz gáz és kőolaj behozatalát, valamint kivezeti az orosz eredetű atomenergiát, hogy véget vessen az orosz energiától való függésnek – írja az Európai Bizottság közleményben.
A döntést megalapozó REPowerEU-ütemtervet kedden ismertette az Európai Bizottság, amelynek célja az EU teljes energetikai függetlenségének megteremtése Oroszországtól. A terv szerint a tagállamoknak az év végéig el kell készíteniük saját nemzeti stratégiájukat az orosz energiahordozók kivezetésére.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke elmondta, hogy az Ukrajnában zajló háború rávilágított a zsarolás, a gazdasági kényszerítés és az ársokk kockázatára. Szerinte a REPowerEU terv lehetőséget ad az energiaforrások diverzifikálására, így „drasztikusan csökkenhet Európa korábbi függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól”. Hozzátette: „Most eljött az ideje, hogy Európa teljesen megszakítsa az energiaügyi kapcsolatait egy megbízhatatlan forrással. Nem akarjuk azt sem, hogy a kontinensünkre érkező energia ára fedezze az Ukrajna elleni agressziós háború költségeit.”
Az új ütemterv értelmében az orosz olaj, gáz és atomenergia fokozatosan kivezetésre kerül az uniós piacokról. A Bizottság kérte a tagállamokat, hogy nemzeti terveikben részletezzék, milyen módon csatlakoznak a kivezetéshez. A testület együttműködést ígért a folyamat összehangolása érdekében.
A Bizottság közölte, hogy az orosz gázt (vezetékes és LNG formában) szállító cégekkel új szerződést tilos kötni, a meglévő azonnali szerződéseket pedig legkésőbb 2025 végéig meg kell szüntetni. Ennek nyomán már 2024 végére egyharmadával csökkenhet az orosz gáz behozatala. A Bizottság javaslatot tesz arra is, hogy 2027 végéig szűnjön meg minden orosz gázimport.
A közlemény szerint 2025-től gyorsan bővülhet a globális LNG-kínálat, az EU pedig 2030-ig akár 100 milliárd köbméter földgázt is helyettesíthet, ami 2027-ig 40–50 milliárd köbméteres keresletcsökkenést jelent. Az LNG-kapacitások várhatóan 2028-ra 200 milliárd köbméterrel nőnek, ez ötszöröse az EU jelenlegi orosz gázimportjának.
A kőolaj esetében a közlemény nem tartalmazott részletes adatokat, és a nukleáris energia terén is csak annyi derült ki, hogy a részletes jogalkotási javaslatok jövő hónapban érkeznek. Ezek tartalmazzák majd az orosz dúsított urán behozatalára vonatkozó intézkedéseket, valamint korlátozásokat az Euratom Ellátási Ügynökség által aláírt új orosz szállítási szerződésekre.
A Bizottság hangsúlyozta, hogy az intézkedések úgy lettek kialakítva, hogy biztosítsák az EU energiaellátásának biztonságát, és mérsékeljék az árakra és piacokra gyakorolt hatásokat. Az Eurológus azt írja, a döntéshez minősített többség kell, a kormány önmagában nem tudja ezt megakadályozni. Amennyiben egy tagállam úgy döntene, hogy nem hajtja végre az elfogadott jogszabályt, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak ellene.