Szabad Európa: Jegelik a Magyarország ellen folyó jogi eljárásokat az uniós elnökség idejére

Brüsszelben megígérték, hogy a július 1-jétől december 31-ig tartó magyar EU-elnökség idejére jegelik a Magyarország ellen indított jogi eljárásokat, amennyiben a kormány együttműködik – derül ki egy, a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumból. 

„A magyar elnökség ideje alatt részünkről mérsékelt aktivitással lehet számolni a magyar eljárások továbbléptetése tekintetében” – fogalmazott Valère Moutarlier, a Thierry Breton vezette belső piacokért felelős biztos kabinetfőnöke. A lap információi szerint Moutarlier idén április 30-án találkozott Brüsszelben a magyar kormányt képviselő Ódor Bálint uniós nagykövettel és helyettesével, Molnár Katalinnal. Az ülésről készült magyar jegyzőkönyv szerint a megbeszélés elején hangzott el az ígéret.

A belső piacokért felelős biztos hatáskörébe tartozik többek között a hulladékkoncesszió is, amit már évek óta vizsgál a brüsszeli testület. A pályázat kiírása óta már kétszer módosult a hulladéktörvény, és mindkét változtatás pozitívan érintette a koncessziós szerződésben szereplő Molt. Egy tavaly született elvi megállapodás szerint azonban mindaddig nem indítanak hivatalos eljárást ebben az ügyben, amíg a bizottság „informális keretek között folytatja az egyeztetést” a magyar kormánnyal.

„Felháborítónak tartom, hogy az Európai Bizottság újabb féléves haladékot ígért a magyar kormánynak a hulladékkoncesszió ügyében a kötelezettségszegési eljárás hivatalos megindítására” – mondta erről a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A korrupcióellenes szervezet jogásza kiábrándítónak nevezte, hogy a bizottság „közel háromévi halogatás után sem hajlandó érdemi lépéseket tenni az ügyben”.

De nem csak a hulladékkoncesszió került napirendre a brüsszeli megbeszélésen. A tárgyalásról szóló magyar jegyzőkönyv szerint a bizottság kifogásolta, hogy – a Rheinmetall javára – nem volt verseny a harckocsibeszerzés ügyében, és felhívta a kormány figyelmét arra, hogy közbeszerzések esetén valamilyen mértékű versenyt mindenképp biztosítani kell a nemzetbiztonsági fenntartások figyelembevétele mellett is.

A kiskereskedelmet érintő ügyek esetében a kormány szerint okafogyottá vált az ársapkák miatt indult eljárás, mert az erről szóló kormányrendeletet azóta hatályon kívül helyezték. Ugyanakkor az élelmiszerár-infláció csökkentését szabályozó újabb rendelet Moutarlier szerint veszteséget okozhat az élelmiszerláncoknak.

A kabinetfőnök a megbeszélés végén általánosságban jelezte, hogy amennyiben a magyar fél együttműködő és transzparens az intézkedések kapcsán, akkor a bizottság dönthet úgy, hogy várakoztatja az eljárásokat.