Egyre kevesebb szerb akar az EU-hoz csatlakozni egy felmérés szerint

Szerbiában csökken az uniós csatlakozás támogatottsága, a polgárok több mint egyharmada gondolja úgy, hogy inkább Oroszország felé kellene orientálódniuk, derült ki a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) új, nyugat-balkáni országokban készült felméréséből, melyet a Szabad Magyar Szó szemlézett.

Csupán minden tizedik állampolgár gondolja úgy, hogy a szerb külpolitikának teljes mértékben EU- és Nyugat-pártinak kell lennie. A legtöbb válaszadó ellenzi a NATO-val való bármiféle együttműködést, és leginkább a Nyugatot okolják az ukrajnai háborúért, miközben mindössze hat százalék gondolja úgy, hogy Oroszország a felelős a vérontásért.

Ha most tartanák az EU-csatlakozásról szóló népszavazást, Szerbián kívül minden nyugat-balkáni ország polgárainak többsége a csatlakozásra szavazna. Az EU-tagság szerbiai támogatottsága jelenleg 40 százalékos, ugyanez az arány 2022-ben 44 százalék volt. Ezzel szemben például Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a polgárok 68 százaléka szavazna a tagságra, Montenegróban 79, Koszovóban 89, Albániában pedig egészen sokan, a lakosok 92 százaléka.

A szerbiai állampolgárok többsége (54 százalék) nem gondolja komolyan, hogy az EU tagságot ajánlana fel a nyugat-balkáni országoknak, míg a koszovói (62 százalék) és montenegrói (59 százalék) polgárok többsége pozitívabban látja ezt. A felmérés szerint

Szerbiában a válaszadók fele teljesen vagy részben indokoltnak tartja Oroszország Ukrajna elleni invázióját,

míg a többi nyugat-balkáni országban ennek ellenkezőjét gondolja a többség. A szerbiai megkérdezettek mindössze hat százaléka gondolja úgy, hogy a háborúért leginkább Oroszország a felelős, 43 százalékuk a Nyugatot, 10 százalékuk Ukrajnát, 36 százalékuk pedig minden felet egyformán hibáztat. Nem meglepő okokból Szerbia NATO tagságát a megkérdezettek 3 százaléka támogatta, míg Koszovóban 88 százalékuk.

Arra a kérdésre, hogy mi legyen országa külpolitikai irányvonala, a szerbiai válaszadók 31 százaléka azt mondta, hogy a középutat választanák, 27 százalékuk az oroszokhoz közelítene a nyugati kapcsolatok fenntartása mellett, 14 százalékuk pedig arra voksol, hogy déli szomszédunk nyugatbarát politikát folytasson az orosz kapcsolatok megőrzésével. A teljesen orosz külpolitikát 12, míg a teljesen nyugati külpolitikát 10 százalékuk támogatja. Az EU iránti közelítést támogatók aránya a szomszédos országokban ezzel szemben 31-től 82 százalékig változik.

„A szerbiai válaszok aggasztóak. Ha a béke és a biztonság hosszú távú cél a Balkánon, Szerbia számára jobb megoldás, ha elutasítja az orosz ajánlatokat, és erősebb kapcsolatokat épít ki a Nyugattal” – mondta az eredményekről Paul McCarthy, az IRI igazgatója. A február 2. és március 5. között végzett felmérésben több mint hétezren vettek részt.