Európában a második, a világon a legmelegebb év volt a tavalyi a feljegyzések óta
A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta egy EU-s jelentés szerint, melyet az MTI közölt. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot, írják.
Az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet. A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában.
2023-ban a globális átlaghőmérséklet 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 Celsius-fokkal magasabb a 2016-osnál, 0,6 Celsius-fokkal magasabb az 1991–2020-as átlagnál és 1,48 Celsius-fokkal magasabb az 1850–1900-as, iparosodás előtti szintnél. A jelentés szerint tavaly fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850–1900 közötti szintet.
2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere.
A 2023-as év júliusa és augusztusa volt az eddigi legmelegebb július és augusztus a világban, valamint a június és augusztus közötti időszak a legmelegebb évszak volt tavaly, 2023 decembere pedig a legmelegebb, minden korábbi rekordot megdöntő december volt.
A földfelszíni levegő több rekordot is megdöntő hőmérséklete hatással volt a tengerek és óceánok példátlanul magas felszíni hőmérsékletére is. A tengerfelszíni vizek globális átlagos hőmérséklete tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekordszintet ért el. Noha a magas óceáni vízhőmérséklet fő tényezője az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának folyamatos növekedése, a jelenséghez 2023-ban jelentősen hozzájárult az El Nino időjárási jelenség is, amely erdőtüzeket, ciklonokat és hosszan tartó szárazságot okozott, jegyezte meg az elemzés.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése nyolc hónapon keresztül rekordalacsony volt, mind a napi, mind a havi mértéke elérte a mindenkori minimumot 2023 februárjában. Az északi-sarkvidék tengeri jegének kiterjedése márciusban és szeptemberben volt az eddig feljegyzett negyedik, illetve hatodik legkisebb.