Karikó Katalin már Stockholmban várja a vasárnapi Nobel-díjátadót

„Számomra mindig az volt az érdekes, hogy megértsek egy biológiai folyamatot, erre koncentráltam és azzal soha nem foglalkoztam, hogy hogyan léptetnek elő” – mondta újságírói kérdésre válaszolva Karikó Katalin, aki kutatótársával, Drew Weissman együtt tartott sajtótájékoztatót Stockholmban a Nobel-díj vasárnapi átadását felvezető programsorozat részeként.

„Van aki azt mondja, hogy minden tudós azért dolgozik, hogy ilyen díjat kapjon, de én nem álmodtam semmi ilyen díjról, a többi díjról sem. A tudomány volt az érdeklődésem középpontjában és nem vágytam arra, hogy felismerjenek és elismerjenek vagy megveregessék a vállam” – folytatta beszédét a biokémikus, akinek Drew Weissmannal az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Karikó beszélt arról is, hogy mindig nagyon élvezte, hogy kutathat, ami olyan izgalmas, mint egy nyomozás, és ezt szeretné átadni a fiataloknak is. Úgy véli, a Nobel-díjas tudósok közül sokaknak voltak nehézségeik pályájuk során, nem egyedi az esete azzal, hogy többször is „lefokozták” vagy elbocsátották. A kutatása érdekes volt, sikerült előrelépést elérnie, a laborban sikeresnek érezte magát. Arra, hogy elbocsátották, nem volt ráhatása, de arra, hogy utána milyen irányba indult el, igen, és ezért inkább erre koncentrált. Nem sajnálta magát.

Arra a kérdésre, hogy honnan táplálkozik a hite, ami minden nehézségen átsegíti, elmondta, hogy a stressz kutatójaként ismertté vált Selye János könyvét olvasta középiskolás korában és abból megtanulta: arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni. Felidézte, hogy akkor került a BioNTech-hez, amikor 10 évvel ezelőtt utoljára elbocsátották.

Arra a kérdésre, hogy hova kerül a Nobel-díja, elmondta, hogy a díj másolatát vitrinbe rakja, az eredetit pedig elzárja valahova.

Karikó Katalin úgy véli, a díj a tudományra irányítja a figyelmet, ezért fontos a területnek. A vakcinaellenességre vonatkozó kérdésre válaszolva a magyar biokémikus emlékeztetett, minden újdonságtól ódzkodnak először az emberek. Megfelelő tudás hiányában magyarázatokat kreálnak, elkezdenek félni az újtól. A tudósok és az újságírók feladata is, hogy megfelelő ismeretekkel lássák el az embereket.

Az SZTE kutatóprofesszora szerint a pandémia lökést adott az mRNS-kutatási területnek. Jelenleg több mint 250 klinikai teszt zajlik különböző területeken, tesztelnek vakcinákat kórokozók, például a HIV- és a herpeszvírus, a Lyme-kórt vagy a tbc-t okozó baktériumok és a maláriát kiváltó parazita ellen, de rák elleni vakcinához, genetikai eredetű betegségek és allergia kezelésére is használják.

A díjról szólva Drew Weissman azt mondta, fantasztikus, hogy az mRNS-kutatás ilyen elismerést kapott. Karikóhoz csatlakozva Weissman is kiemelte, mennyire fontos, hogy az emberek értsék a tudományt, és ne féljenek tőle. Sokan vannak, akik általánosságban félnek a tudománytól, és az elmúlt években ez a félelem egyre nő, emlékeztetett.