Novák Katalin Ausztráliában emlékezett az 1956-os forradalomra és szabadságharcra

A magyar a szabadság nyelve Novák Katalin köztársasági elnök szerint, aki Melbourne magyar közössége előtt emlékezett az 1956-os forradalomra és szabadságharcra vasárnap. Az ausztrál város magyar központjában rendezett ünnepségen arról beszélt, október 23. a diaszpóra legnagyobb ünnepe, ezen a napon van mit éltetni és van mit siratni.

„Éltetjük magyarságunkat, a szabadság szeretetét, a magyar nemzet határok feletti, magától értetődő összetartozását. Siratjuk azokat, akik életüket és vérüket adták a szabadságunkért, siratjuk a közénk ékelődött fizikai távolságot, a megharcolt életeket, a családok szétszakítottságát, a kényszerű emigrációt. Október 23-dikában benne vannak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarok is. Ma azt ünnepeljük, ami megkérdőjelezhetetlenül összeköt bennünket, hiszen közös a nyelvünk, a történelmünk és az ünnepeink.”

A szegedi származású köztársasági elnök arra is emlékeztetett, hogy a kivívott szabadságért nap mint nap meg kell küzdeni. „Nemcsak lehetőségünk, hanem kötelezettségünk is tenni azért, amiért 1956 ősei küzdöttek, egy szabad és erős magyar nemzetért.” Novák Katalin úgy véli, a világ magyarságával köztársasági elnökként alkotmányos feladata és felelőssége foglalkozni, ezért első útja Ausztráliában a diaszpórában élő magyarokhoz vezetett. Azt tervezi, elnöksége öt éve alatt a világ távoli pontjain szétszórt, összes nagyobb magyar közösséget felkeresi majd.

Felidézte, Torontóban ugyanúgy templomot és közösségi házat avattak a magyar közösséggel, mint ahogyan néhány nap múlva teszik majd ugyanezt Brisbane-ben. Novák elárulta azt is, hogy az ünnepség előtt ellátogatott az Árpád Idősek Otthonába, ahol csak magyarok élnek, akik közül többen felidézték, hogyan élték meg 1956 októberét. Mint mondta, a magyar a szabadság nyelve, így aki valóban, lényegileg is érti a magyart, az soha nem fog behódolni az elnyomó diktatúráknak.

„Magyarország soha nem volt diktatúrák bölcsője, az önkényuralmi rendszerek ott soha nem tudtak mély gyökeret ereszteni.”

Felidézte az 1956-os melbourne-i nyári játékokat, amely „minden idők legeredményesebb magyar olimpiai szereplése helyett a legdrámaibb lett”. Mint mondta, 1956 olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is építhetjük. „Ezért is egyesítettük újra a nemzetet jogi értelemben is, ezért adunk magyar állampolgárságot és választójogot a határainkon kívül élő magyar honfitársaknak.”

„Mi, magyarok, világnemzet vagyunk” szerinte, s mint fogalmazott, „nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította”. Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúra utalva elmondta, hogy Magyarország elítéli Oroszország és a Hamász agresszióját, és szeretné elkerülni az eszkalációt. Kiemelte továbbá azt is, hogy „az ártatlan áldozatok és a béke mellett vagyunk, mert békét kíván a magyar nép. Mi, magyarok békét szeretnénk, szeretnénk megőrizni a nehezen megszerzett békés életünket”.

A megemlékezést követően Novák Katalin köztársasági elnök Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adott át Paska Marcella néptáncoktatónak, a Melbourne-i Magyar Televízió elnökének az ausztráliai Victoria államban élő magyar közösségek megmaradásáért és a magyar kultúra ápolásáért végzett munkája elismeréseként. A rendezvényen beszédet mondott Marót Márta, a Victoriai Magyar Tanács (VMT) elnöke is, valamint koszorút helyeztek el az 1956-os emlékműnél.

Vasárnap délelőtt istentiszteleten vett részt a Magyar Református Templomban, ahol Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. A püspök a lélek megérkezésének fontosságáról, az együttlét, egymás megértése, az összetartozás jelentőségéről szólt. Beszélt a napi igeolvasás fontosságáról. Emlékeztetett arra is, hogy a reformáció napja alkalmából Brisbane városában magyar református templomot fognak szentelni.