Kiss-Rigó László szerint míg Brüsszelben a korrupció, nálunk a férfi és a nő kapcsolata az európai érték

Kiss-Rigó László a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke Tusnádfürdőn, az Európa keresztény lesz, vagy nem lesz – Kereszténység a mindennapokban című beszélgetésen vett részt, ahol érdekes dolgok hangoztak el a Telex tudósítása szerint. Beszélgetőpartnere Molnár Imre történész és David Lloyd Dusenbury filozófus volt, s azt boncolgatták, hogy mi a kereszténység, miért gyengült és mi a jövője Európában.

A püspök többek között arról elmélkedett, hogy „Brüsszelben, hogyha azt Európának nevezzük, az európai érték a korrupció lett. Nálunk az európai érték a férfi és a nő kapcsolata, a család. Brüsszelben az európai érték ennek az ellentétje. Európai érték volt a béke, most európai érték a háború folytatása”. Továbbá szerinte nem jobb- és baloldal áll ma már szemben, vagy gazdagok és szegények, „hanem inkább egyesek szeretnének mindent megtenni, hogy a társadalom tömeggé silányuljon”, ezzel ellentétben mások közösséggé akarják azt tenni.

Kiss-Rigó úgy véli, ezek a bizonyos „nagybetűs Valakik” több lépésben próbálják leépíteni a kereszténységet. A Telex azt írja, a beszélgetés résztvevői kijelentették, hogy Európában a keresztények száma csökkent, s Molnár Imre szerint a váteszek, például Prohászka Ottó azt jósolták meg, hogy „a kereszténységet szabadkőműves és a liberális hullám fogja elsöpörni, ezzel szemben a hatékony reakció a védekezés”.

A megyéspüspök aztán arról kezdett beszélni, hogy „Európában még az ateista is keresztény, ha európai identitása van”, hiszen kulturális értelemben keresztény szerinte. Ha a kereszténység elveszik, Európa megszűnik Kiss-Rigó szerint. Néhol úgy látja, hogy a helyzet visszafordíthatatlan, de „vannak még olyan részei Európának, ahol komoly esély van a túlélésre”. Elmélete szerint Amerika már például elveszett, de a Nyugat kezét nem engedné el, mert egy új jövő jön. „Akik meg veszélyeztetik a keresztény Európát, azoknak teljesen elment a józan esze.”

Immár Molnár Imre fogalmazott úgy, hogy „a harc nehéz”, mert inkvizíciót kiáltanak, ha az egyház beleszól valamibe, de egyházszakadást is lát, például a melegek kérdésében. Azt is kifejtette, hogy a liberális, azaz „anarchista ideológiák” – például az USA-ból induló woke – ki akarják iktatni az államot és az egyházat. A történész a keresztényüldözésnél említette aztán a holokausztot is, amely szerinte „a nyugati kultúra gyümölcse, mert nincs köze a bolsevizmushoz, de ugyanahhoz az életfelfogáshoz van, ami az embert teszi a központba”.

„Felmerülhet a kérdés, hogy hol volt az Isten Auschwitz idején. Hát ott volt, ahová az ember helyezte őt”.

Az emberközpontúságot úgy írta le, hogy „ma már az észnél és a szívnél fontosabb, hogy együnk egy jó levest a szupermarketben”. Molnár a közönséghez is intézett pár szót: „Kedves barátaim, mi ezt gyakorlatilag benyeltük. A hit szégyellnivaló dolog lett. Létrejött egy gettókereszténység, kérdés, hogy ki tudunk-e törni, ugyanis az állatvédelemnek ma több esélye van, mint az abortuszvédelemnek. Az abortuszra ítélt, meggyilkolt magzatok érdekében megnyilvánuló embereket agyonverik, míg a környezetet védik.”