Málnaexportért és vasúti beruházásokért felelős munkacsoportokat is felállítottak a szerb–magyar csúcson

A sajtótájékoztató végén mindössze egy magyar és egy szerb médium kapott lehetőséget, hogy feltegyen egy kérdést a vezetőknek – magyar részről az M1 arra kérdezett rá, hogy pontosan mi a terve a két ország vezetésének a demográfiai problémák kezelésére.  A választ Novák Katalin adta meg: szeptemberben demográfiai konferenciát fognak tartani Budapesten, ahová a szerb vezetést is várják, s majd ott fognak konkrétumokról egyeztetni.

Szerb részről egy állami televízió tett fel kérdést, miszerint  a szerb elnök hajlandó-e megfontolni Orbán Viktor kérését a koszovói rendőrök ügyében? Vučić elutasította a vádakat, melyek szerint a három koszovói albán rendőr embertelen körülmények között van fogvatartva, mint ahogy szerinte azt a nemzetközi média hangsúlyozza, majd végül kijelentette, hogy majd akkor hajlandó tárgyalni, ha elengedik a letartóztatott szerbeket.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.

Három fontos témát emelt ki: elsőként az orosz–ukrán háborúról beszélt és újfent hangsúlyozta, hogy a magyarok és Európa számára a legfontosabb a mielőbbi békekötés, de azt is leszögezte, hogy a háború nem vonhatja el a figyelmet a nyugat-balkáni térségről sem. Szerbia EU-s csatlakozásának kérdéséről is beszélgettek az elmúlt napokban az állam- és kormányfők, mivel az ország már tizennégy nyújtotta be a uniós csatlakozási kérelmet, tizenegy éve kapta meg a tagjelölti státuszt és már kilenc éve folynak a csatlakozási tárgyalások.

A második téma a közös határ kérdése volt, amellyel kapcsolatban a köztársasági elnök kijelentette, hogy „szeretnénk könnyíteni a határátlépést, szegediként azt maximálisan át tudom érezni, hogy milyen órákon keresztül a határnál várakozni”. A harmadik téma arról szólt, hogy minden erejükkel küzdenek a népességfogyás ellen, a magyar államfő pedig kihangsúlyozta, hogy a kormány családpolitikája jól működik, ezért – mivel Szerbia is hasonló demográfiai gondokkal küzd – a felek megosztják a tapasztalatokat egymással a témában.

Novák Katalin után a szerb kormányelnök asszony vette át a szót, aki szerint ez történelmi nap és nagyon sok munka van mögötte, Szerbia ugyanis más országgal nem köt ilyen szoros megállapodást, mint Magyarországgal. „Nemcsak partnerség, hanem barátság ez” – mondta, hozzátéve, hogy amióta Magyarország és Szerbia egyre szorosabbra fűzi a gazdasági és politikai kapcsolatait, „azóta már nincs egyedül egyik ország sem”.

Magyarország érdeke egy boldog Szerbia

A szerb kormányfő felszólalását Orbán Viktor miniszterelnök tömör beszéde követte. „A te telkedet a szomszéd telek értéke befolyásolja, ezért a magyaroknak egy boldog Szerbia az érdeke” – hangsúlyozta rekedt hangon a miniszterelnök, aki azzal folytatta, hogy meglátása szerint a két ország DNS-ében vannak közös dolgok, úgymint a szabadság, függetlenség iránti elkötelezettség, ami remek táptalajt tud képezni a szerb–magyar barátságnak. Orbán szerint éppen a két ország közötti vallási, politikai és gazdasági különbségek kovácsolják össze még jobban a két államot. „Törekedjünk arra, hogy minél több állammal együtt tudjunk működni” – mondta arra utalva, hogy Magyarországot az Unióban rendszeresen kritika éri gazdasági kapcsolatai miatt.

A koszovói események kapcsán Orbán Viktor elfogadhatatlannak nevezte a nemzetközi politikai közösség részéről azt, hogy egy alig 4%-os részvételű választás legitim legyen. A miniszterelnök egy, a zárt ajtók mögött már előkerült kérését ismét tolmácsolta a szerb államfő felé, miszerint a három koszovói albán rendőrt ne tartsák tovább fogva. Szerinte mindez elősegítené Szerbia nemzetközi politikai helyzetét.

Kedden közös kormányülést tartottak Szerbia és Magyarország állam- és kormányfői, valamint miniszterei a vajdasági Palicson. A két ország vezetése egy kétoldalú megállapodást írt alá, amely a határvédelem, a két ország közötti határátlépés, a közlekedés és az energiabiztonság kérdéseiről szólt többek között.

Tucatnyi megállapodás

13 óra előtt pár perccel Novák Katalin köztársasági elnök és Aleksandar Vučić szerb elnök aláírták a magyar–szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalapításáról szóló dokumentumokat, majd a két ország eredményes kapcsolatépítésének jegyében egy tucat közös munkacsoportot is felállítottak. Magyar részről Szijjártó Péter külügyminiszter írt alá egy Szerbia és Magyarország között kialakítandó kőolajvezetékről, a minősített adatok cseréjéről és védelméről, a két ország közötti vasúthálózat fejlesztéséről, illetve egy, a magyar Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és a szerb kormány belügyminisztériuma közötti megállapodás létrejöttéről.

A kormányközi védelmi megállapodást Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és a szerb védelmi miniszter írták alá, a mezőgazdaság és az élelmezés terén történő megállapodást pedig Nagy István agrárminiszter és a szerb mezőgazdasági miniszter. Közúti infrastruktúra fejlesztésről Lázár János építési és közlekedési miniszter és a szerb építési-közlekedési miniszter írt alá.

„A lényeg a bizalom. Hiszem, hogy a magyarok a szerbek mellett állnak, és ez természetesen kölcsönös. Olyan barátoknak mindenkire szüksége van, aki a legnehezebb időben is mellettünk áll, és Magyarország ilyen barát” – szögezte le az szerb államfő. Emellett arról is beszéltek, hogy szállodaépítések fognak kezdődni Palics térségében, hogy ez a terület legyen az egyik legnépszerűbb üdülőhely Közép-Európában. Az elnök azt is kijelentette, hogy az egyre szorosabbra fűzött országközi kapcsolat sikere számára az a biztosíték, hogy szerinte a magyarok mindig ki tudták mutatni a tiszteletet a szerbek felé.

Novák Katalin együttérez

A magyar köztársasági elnök számára „örömteli itt lenni, egy szomszédos baráttal együtt lenni. Barátokkal együtt sírunk, együtt nevetünk” – mondta a szerb-magyar kapcsolatokról. Az elmúlt hetekben történt szerbiai iskolai lövöldözésekkel és áradásokkal kapcsolatban Novák együttérzését fejezte ki a magyarok nevében, és leszögezte, hogy az érdekük, hogy békésen rendezzék a koszovói helyzetet is.

„Tevékenyen vagyunk barátok” – mondta a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakulásával kapcsolatban, kiemelve az intézmény nevéből a stratégia szót, mivel nem egy taktikai kapcsolatként, hanem hosszú távú együttműködésként tekint a szerződéskötésre.

Az elektronikus adatcseréről és a vámokról szóló szándéknyilatkozatot Varga Mihály és a szerb vámhivatal igazgatója írta alá. Egy közös gázkereskedelmi vállalat létrehozásáról szóló szerződést az MVM igazgatója írt alá magyar részről.

A magyarok mindig megadják a tiszteletet

Az aláírások után a két ország állam- és kormányfői sajtótájékoztatót tartottak, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnök nyitott meg, s már a legelején leszögezte, hogy Szerbia meg akarja tartani a katonai függetlenségét, és nem kívánnak belépni a NATO-ba. „Tegnap este nagyon sokáig beszélgettünk Viktorral arról, hogy hogyan lehetne megvédeni az országainkat és a népünket” – mondta Vučić, aki a Szerb Köztársaság nevében kifejezte háláját Magyarországnak az energetikai segítségért, mert a magyarok segítettek gázt árulni, így nem kellett a szerbeknek tartalékokhoz nyúlni. „560 millió köbméter tartalék gázunk van, ami nagyon jó és ezt nagymértékben a szerb–magyar barátságnak köszönhetjük.”

Szerinte létfontosságú projektekról beszélgettek, a tervek szerint Európa legmodernebb határátkelőhelyét fogják kialakítani, hogy ne legyenek kilométer hosszú sorok a határoknál. A tegnap óta tartó zárt ajtók mögötti tárgyalásokon tizenkét munkacsoport felállításában állapodtak meg, mindenféle területről, a sertéshús-feldolgozástól a málnaexporton keresztül a vasútépítésig és az energetikával bezárólag. Az elnök arról is beszélt, hogy Újvidék és Magyarország között kőolajvezetéket fognak építeni az elkövetkező években, ezzel is szorosabbra fűzve a két ország közötti támogató viszonyt.