Megállapodás születetett az unióval: csökkentették a befagyasztott pénzek nagyságát
Az EU soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn későn este bejelentette, hogy megállapodás született abban a négy ügyben, melyekben múlt héten kedden a pénzügyminiszterek tanácsülésén nem sikerült.
Először is ahogyan az várható volt, az Európa Tanács elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Állítólag Hollandia tartózkodott, a többi ország igennel szavazott. Ez utóbbit javasolta korábban az Európai Bizottság is, ám kedden levették az ügyet a napirendről, miután Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt.
A mostani elfogadás azonban nem azt jelenti, hogy egyből jön a pénz: csupán nem veszítünk el mintegy 1650 milliárd forintnyi támogatást. A kifizetés majd csak akkor esedékes, ha az újjáépítési alapban lévő 2400 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és még ennél is több kedvezményes hitel 27 jogállami feltételét teljesítjük, melyből jelenleg 17 van meg úgy, ahogy.
A második pont a kohéziós pénzek helyzete, melyeknél közel 3000 milliárd forint a tét – mely a Magyarország számára megítélt felzárkóztatási források egyharmada –. Az Európai Bizottság javasolta a források befagyasztását, amíg nem teljesítjük az általunk vállalt, és a Bizottság által elvárt kötelezettségeinket. Ez három operatív programot érintett volna, összeg szerint ezek 65%-át. Azonban a büntetést csökkentették 55%-ra, azaz
10%-nyi kohéziós pénzt feloldottak, így már csak 2600 milliárd forint van befagyasztva,
mondván, hogy a magyar kormány az elmúlt hetekben számos fontos reformot fogadott el, és ezeket méltányolni akarták. Állítólag Hollandia és Svédország nem értettek egyet a büntetési tétel mérséklésével.
Harmadik pontként Magyarország végül nem vétózza a globális minimumadót, de kap egy kis kivételt alóla. Ez arról szól, hogy a legnagyobb nemzetközi multik mindenütt legalább 15 százalék társasági adót fizessenek. A vg.hu információi szerint az engedmény értelmében a magyar kormánynak nem kell a magyarországi 9 százalékos társasági adót felemelni, mert más adónemeket is beleszámítanak az itteni terheikbe, például az iparűzési adót.
A negyedik az Ukrajnának szánt közös uniós hitel. a 444.hu beszámolója szerint keddre virradóra még nem teljesen világos, hogy a magyar kormány ahhoz járult hozzá, hogy megkerülésükkel köt megállapodást az unió többi tagállama, vagy feladták a vétót a bizottsági hitel ügyében. Hétfőn este több szakértő szerint az utóbbi lehet, de hivatalos közlemény egyelőre nem jelent meg erről, egyedül a négy nagy hétfő éjjeli megegyezés közül.
A lap azt is írja, hogy a négy, egymással összekapcsolt határozat egyelőre elvi döntés, amit a nagykövetek hoztak. Írásba csak a következő napokban foglalják, akkor válik hivatalossá, és a részletek is a csütörtöki miniszterelnöki csúcstalálkozóra derülhetnek csak ki a négy döntésről.
Frissítés (9:11): Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere is megszólalt az ügyben közösségi oldalán. Szerinte a meccsnek nincs vége: a városokat is érintő 6,3 milliárd eurós felfüggesztés kisebb, mint amiről szó volt, de még mindig jelentős. Mint megemlítette, a TOP-Plusz kohéziós pénzeket, így Szegedet is érinti a befagyasztás, így tovább izgulhatunk azon, hogy a kormánynak sikerül-e az Európai Bizottság felé bizonyítania, hogy transzparensen költi a pénzt.
Az alpolgármester hozzátette, hogy gyakorlatilag fel van függesztve az 5,8 milliárd euró a helyreállítási alapból is, melyből bár – más országoktól eltérően – nálunk az önkormányzatok nem kapnak, de az ebből megvalósítandó fenntarthatósági és energetikai fejlesztésekre az országnak szüksége van.