A Telex számolt be arról, hogy a Bloomberg meg nem nevezett EU-s diplomatákra és hivatalnokokra alapozott információi szerint az Európai Bizottság valószínűleg mégsem fogja november 22-én tárgyalni a magyar helyreállítási programokat. Erről értesült a Népszava is, szintén meg nem nevezett parlamenti forrásoktól.
A lap azt írja cikkében, hogy a magyar kormány még nem kapott hivatalos értesítést a halasztásról, addig pedig Navracsics Tibor fejlesztési miniszter nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Márpedig ha mindez igaz, akkor aligha lenne idő értékelni a bizottsági ajánlást az év utolsó, december 6-i ülésük előtt, amikor feltételesen jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet, illetve határoznának az uniós pénzek sorsáról. Még idén meg kell hozni a döntéseket.
A halasztás azért kell a Bloombergnek megszólaló uniós diplomaták szerint, mivel a tagállamok – köztük Hollandia, Svédország, Finnország és Dánia – világossá tették, hogy időre van szükségük a magyar terv megfelelő értékeléséhez, és hogy nemzeti eljárásaikat előzetesen le kell zárniuk. Szerintük egyre nehezebb a magyar gazdaságélénkítési tervet függetleníteni más témáktól, például az Ukrajnának szánt új, 18 milliárd eurós csomagtól és a társasági adó minimumára vonatkozó javaslattól, melyek közül egyiket sem támogatja Magyarország.
Időközben a Reuters arról ír, hogy november 29-én lesz a tárgyalás.
Egy magas rangú, szintén meg nem nevezett uniós tisztviselő szerint a magyarok „meg fogják kapni a pénzt, de nem komoly feltételek nélkül”. A Portfolio arról számolt be, hogy ez a szivárogtatás sem segített sokat, ugyanis bár 411 forint körülre visszaerősödött az euróval szemben a magyar fizetőeszköz, utána ismét esni kezdett 415-ig. Valahol 413 körül áll jelenleg.
A forint előtte rögtön akkor ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben, amikor egy ma délelőtti európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője kijelentette, hogy „értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon”.