EP-képviselő: Demokrácia csak papíron működik Magyarországon, a kormány felhatalmazásának valódisága megkérdőjelezhető

Fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket – állapította meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről szerdán elfogadott jelentéstervezetében az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE).

A 47 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadott jelentéstervezetben a képviselők aggályukat fejezték ki egyebek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségével, valamint a bírák jogaival és a korrupcióval kapcsolatban. Véleményük szerit Magyarországon nem biztosított

• a magánélet és az adatok védelme,
• a véleménynyilvánítás szabadsága, benne a tömegtájékoztatás sokszínűsége,
• a tudományos élet szabadsága,
• a vallásszabadság,
• az egyesülési szabadság,
• az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve a szexuális kisebbségek jogait,
• valamint a kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogai,
• ahogy az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem sem.
• Az EP szakbizottsága aggasztónak találta a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogainak védelmét Magyarországon,
• valamint a gazdasági és szociális jogok érvényesülését is.

A LIBE szerint a „magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket” tesz az uniós szerződésben rögzített európai értékek aláásására. A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén, és hangsúlyozták: az uniós szerződés 7-es cikke – amelynek alapján úgynevezett jogállamisági eljárás indítható valamely tagállam ellen – nem követel egyhangúságot az európai értékek súlyos megsértésével fenyegető egyértelmű kockázat azonosításához.

Ne legyen uniós pénz, amíg nem teljesítünk mindent

A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére. Szorgalmazták, hogy az uniós végrehajtó testület

ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós alap pénzeinek folyósítását lehetővé tevő magyar tervet

mindaddig, amíg Magyarország teljes mértékben nem teljesíti az európai szemeszter valamennyi vonatkozó ajánlását, és végre nem hajtja az Európai Unió Bíróságának, valamint a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP LIBE bizottsága szerint ki kell zárni a finanszírozásból azokat a magyar kohéziós programokat, amelyek hozzájárulhatnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez. A bizottság javasolta, hogy az Európai Unió Tanácsa is állapítsa meg:

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata.

A jelentéstervezetet az Európai Parlament következő, szeptember 12-15. között Strasbourgban tervezett plenáris ülésén vitatják meg, plenáris szavazást is tartanak róla.

A Fidesz szerint politikailag elfogult a jelentés

Az elfogadott jelentéshez többek között Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője alternatív véleményt nyújtott be. Szerinte a LIBE bizottságban megszavazott korábbi dokumentumokhoz hasonlóan a most elfogadott jelentés szubjektív véleményeken és politikailag elfogult kijelentéseken alapul, homályosan megfogalmazott aggályokat tartalmaz, értékítéleteket tükröz, és kettős mércét alkalmaz.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelentés előadója, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő nem utal a jogállamiság tényleges megsértésére. Delbos-Corfield az RTL-nek adott interjút a napokban. Úgy véli, a demokrácia csak papíron működik Magyarországon, így a kormány felhatalmazásának valódisága is megkérdőjelezhető. Szerinte Brüsszelben sokan úgy tartják: jelentős uniós források jutnak a magyar miniszterelnök környezetének, és az Orbán-kormány intézkedéseit már a szomszédos országban is gyanakvással szemlélik.

Az Európai Bizottság konkrétan azt ajánlja, hogy Magyarország

• erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét, hogy képes legyen hatékonyan ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.
• fogadjon el új szabályokat a Kúriával kapcsolatban a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezések megszüntetése és a Kúria elnöke feletti igazságügyi ellenőrzés megerősítése érdekében.
• Hajtson végre átfogó reformot a lobbizásra és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan, valamint a bizottság sürgeti a vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzésének rendszerét is.
• Jelentős eredmények mutasson fel a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén.
• Az európai normáknak megfelelően biztosítania kell a média szabályozó hatóság függetlenségét.
• Meg kell erősítenie a közszolgálati média irányítói és szerkesztői függetlenségét.
• Olyan jogszabályokat kell elfogadnia, amelyek biztosítják az állam és az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását.
• Szüntesse meg a civil társadalmi szervezetek tevékenységét érintő akadályokat.