Brüsszel a tanárok béremelését is az uniós pénzek feltételeként szabta

Jelentős pedagógus béremelés is az Európai Bizottság legfőbb elvárásai között szerepelnek a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról – tudta meg az Azonnali. A kormányinfón csütörtökön bejelentett négy engedményt pedig már hónapokkal ezelőtt vállalta titokban a kormány.

„Mintha Orbán Viktor nem érzékelné, hogy gyakorlatilag már most kifutott az időből. Ha most megegyeznénk, akkor is nagyon nehéz lenne tartani az ütemet, hogy év végére megszülessenek a megállapodások és Magyarország ne veszítsen rengeteg uniós pénzt” – így jellemezte az Azonnalinak a magyar kormány és az Európai Bizottság között folyó párbeszédet egy a tárgyalások részleteire rálátó forrás.

Mint az írás megjegyzi, Magyarország utolsóként nem tudott még megállapodni Brüsszellel az uniós helyreállítási alapról (RFF), és az utolsók között vagyunk a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) pénzeit illetően is. Mindkét esetben idénév vége a határidő. Ha addig nem sikerül aláírni a megállapodást, az RFF-et teljesen elbukhatjuk, de az MFF – mivel az „jár” – esetében is elveszíthetjük a pénzek 14 százalékát is.

A bejelentett engedmény csak kommunikációs trükk volt

A kormány is felismerte az ügy sürgős mivoltját, ezért Gulyás Gergely a múlt heti kormányingón bejelentette, hogy négy területen is engedményeket tesznek az Európai Bizottságnak:

• az egyszereplős közbeszerzések számát 15 százalékra csökkentik;
• az igazságszolgáltatást úgy alakítják át, hogy korrupciós ügyekben nem a Polt Péter vezette ügyészség, hanem a bíróság dönthet a nyomozás elrendeléséről, vagy leállításáról;
• a kormány szűkíti a rendkívüli jogalkotást és teret hagy a társadalmi konzultációra az egyes törvények elfogadása előtt;
• a kormány vállalja, hogy az RFF pénzek jelentős részét az energiafüggőségének enyhítésére fordítja majd.

Csakhogy mint azt az Azonnali megtudta, a fenti bejelentés inkább kommunikációs fogás:

ezeket az engedményeket ugyanis már jóval korábban megtette a kormány.

Forrásuk szerint például a közbeszerzésekkel kapcsolatban már tavaly jeleztük, hogy készek vagyunk elfogadni a 15 százalékos limitet. Ráadásul a fenti négy engedmény már nem elég: a Bizottságnak állítólag több, fontos és konkrét feltétele is van ezek mellett, melyek közül mindegyik szerepel a 2022-es uniós országjelentésében.

A tanári fizetések itt a legalacsonyabbak

„A magyar kormány igyekszik túlmisztifikálni ezeket a megbeszéléseket, holott a Bizottság azt szeretné elérni, hogy lehetőleg minél több minden megvalósuljon az ország specifikus ajánlásaiból” – mondta a portálnak a forrás. Az egyik feltétel szerint az RFF-be kéne kerülnie, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.

A másik kérdés a pedagógusok bére.

„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében. A Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.

„Ettől nagyon messze vagyunk, ráadásul jelenleg mintha inkább csak távolodnánk a céltól. A kormány idénre 10 százalékos pedagógus béremelést ígér, miközben azzal számol, hogy a magyar bérek 14 százalékkal nőnek. Vagyis, ha minden így marad, a tanárok bére még csökken is az átlaghoz képest” – mondta a lapnak forrásuk.

A betonra szánt pénzek fizetésemelésre mennének

Az MFF források jelentős része az Európai Szociális Alapból származik. A kormány inkább infrastrukturális beruházásokra költene többet, de az EU azt mondta, hogy az ország legnagyobb gondja már nem a kevés autópálya, hanem a képzett munkaerő és a megfelelő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező hiánya. Így a „betonra” szánt pénzek jelentős részét a szociális alaphoz csoportosították át, amiből valóban lehetne pedagógusbérekre is költeni.

A 444.hu múlt héten azt írta brüsszeli forrásra hivatkozva, hogy a kormány mára gyakorlatilag mindenben kész megállapodni, hiszen érzi a bajt. Ugyanakkor a forrás szerint  „[Ágostházy] Szabolcsnak láthatóan nem arra szól még a mandátuma Orbán Viktortól, hogy megállapodjon, hanem, hogy alkudozzon. Mintha Orbán Viktor még mindig nem önmagában kezelné a tárgyalásokat, hanem valamilyen nagyobb játszma részeként és úgy gondolná, hogy ha ő itt most úgymond enged a Bizottságnak, akkor máshol cserébe követelhet valamit”.

Ráadásul ha akár holnap megszületne a megállapodás, már akkor is késő lenne szinte, ezt ugyanis még jól le is kell papírozni.