Lehet, hogy Oroszország végleg leállítja a gázszállítást, a vészforgatókönyvet júliusra dolgozza ki az EU

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján az Európába irányuló orosz gázszállítások további lehetséges zavaraira figyelmeztetett, és közölte: a testület közös európai kereslet-csökkentési terven dolgozik, amelyet júliusban tervez bemutatni a tagállami vezetőknek. Hangsúlyozta: az EU nem térhet vissza az olcsó fosszilis tüzelőanyagok használatához.

A kiszolgáltatott helyzetű családok és vállalkozások számára nyújtott átmeneti és célzott segítség mellett elengedhetetlen, hogy a tagállamok felkészüljenek a megváltozott körülményekre – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette: az EU 300 milliárd eurónyi forrást biztosít az energiaellátás diverzifikálására, az energiahatékonyság növelésére és a zöld, megújuló energiaforrások biztosítására.

Példaként említette, hogy az Egyesült Államokból a cseppfolyósított gázszállítás 75 százalékkal, a norvég vezetékes gázszállítás 15 százalékkal, és az Azerbajdzsánból származó gázszállítás pedig 90 százalékkal emelkedett az idén. Eközben számos ország, köztük Hollandia 2023 októberéig 2,3 milliárd köbméter gázt kíván kitermelni a groningeni gázmezőkön, annak ellenére, hogy korábban azt ígérte, hogy ekkor lezárja a földgázlelőhelyet.

Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország hamis indokokkal korlátozza az Északi Áramlat 1 vezetéken érkező gázszállítást. Az EU vezetőinek egyike sem hiszi el, hogy az orosz beszállítóktól származó gázszállítás csökkentésére felhozott technikai indokok igazak – mondta. Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint az EU-nak azonnal lépnie kell az energiaárakkal kapcsolatban, mert a nagymértékben emelkedő infláció más áruk esetében is árnövekedéshez vezet majd.

Eközben a német közüzemi hálózati felügyelet vezetőjének korábbi nyilatkozata szerint előfordulhat, hogy Oroszország júliusban teljesen leállítja a Németországba irányuló földgázszállítást a két országot összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken. Klaus Müller a földgázellátási válsághelyzet riasztási fokozatának csütörtöki kihirdetésével kapcsolatban tett nyilatkozataiban rámutatott, hogy július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása.

A munkálatok tíz napig tartanak, a vezetéket erre az időre leállítják, „és nem tudjuk, hogy mi történik utána”

– mondta a szövetségi hatóság vezetője csütörtök este az RTL kereskedelmi televíziónak. Mint írtuk, a Gazprom technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német–cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra. A hatóság legutóbbi, csütörtöki napi jelentés szerint az ellátási helyzet „feszített, és nem zárható ki, hogy romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „jelentősen drágábban”.

Nincs ez másként a Magyarországra, Dorozsmán keresztül érkező gázzal sem, ugyanis június 21-től egy hétre leállítja a gázszállításokat a Török Áramlat nevű vezetéken a Gazprom. Az indoklás nagyon hasonlít ahhoz, amellyel az Északi Áramlat vezetéknél történt leállásra hivatkoztak. A Török Áramlat az orosz gáz egyik legfontosabb szállítási útvonala Európa irányába, a vezeték kapacitásának fele a törökökhöz fut be, a másik fele viszont a balkáni és kelet-európai régiót látja el.

Mindezek miatt sorra jelentik be az országok, hogy nem állítják le, vagy beindítják tartalék szénerőműveiket a helyzet súlyossága miatt.

Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter pénteken Prágában, a földgázellátással foglalkozó válságstáb ülése után kijelentette, földgázhiány esetén üzemben maradnak azok a szénerőművek Csehországban, amelyeket máskülönben emissziós problémák miatt le kellene állítani.

Hollandia a gázfogyasztás csökkentése érdekében szintén a lehető legnagyobbra tervezi növelni a szénerőművek energiatermelését. Hollandia korábban 35 százalékban maximalizálta a szénerőművek termelését a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása érdekében. „Bár jelenleg nincs akut gázhiány, ezt a lépést azért kell megtenni, hogy elegendő gáz álljon rendelkezésre a télre. Ha nem lenne különleges a helyzet, akkor ezt soha nem tennénk meg, de ez most fontos intézkedés az ellátásbiztonság érdekében” – idézte a Dutchnews Rob Jetten klímavédelmi minisztert.

Németországban az áramtermelésben a földgáz arányát akkor lehet csökkenteni, ha bővítik a szénalapú  termelést. Ezért a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek „már most fel készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést”. A szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból „keserű” fejlemény, „de ebben a helyzetben egyszerűen elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás” – fejtette ki Robert Habeck, a Zöldek politikusa.