Már Szlovéniában is regisztrálták az első majomhimlős esetet, Duda Ernő szegedi professzor szerint nem kell aggódni

Regisztrálták a majomhimlővel fertőzött első beteget Szlovéniában, a férfi Kanári-szigeteki nyaralásáról tért haza – közölte a szlovén közegészségügyi intézet kedden az MTI szerint. Mario Fafangel, a NIJZ járványügyi központjának vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: a beteg állapota stabil, a tünetek hazatérése után jelentkeztek nála. A betegség járványügyi szempontból könnyebben kezelhető, mint a koronavírus – hangsúlyozta.

Rámutatott: nem új vírusról van szó, a legfrissebb adatok szerint 16 országban vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzötteket az elmúlt időszakban. Hozzátette, hogy a szlovéniai esetet is jelentették a nemzetközi intézményeknek. Fafangel közlése szerint azon is dolgoznak, hogy a fertőzés ne terjedjen át másokra. Figyelniük kell a tünetek megjelenésére, különösen a lázra. Ami a lakosságot illeti, a terjedés kockázata alacsony - értékelte.

A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában először 2018-ban, az Egyesült Királyságban azonosították. A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.

A hvg.hu-nak a szegedi Pro Urbe-díjas virológus, Duda Ernő így nyilatkozott: „Amennyiben a már ismert majomhimlőről van szó, akkor nincs ok az aggodalomra. Ez egy trópusi vírus, rokona a rettegett feketehimlőnek, de embernél nem okoz súlyos tüneteket. Nem igazán tudjuk, mely állat az igazi gazdája, időnként mókusokról, majmokról terjed át az emberre” – mondta a lapnak.

Szerinte probléma akkor lenne, ha kialakulna egy olyan variáns, amely az emberhez alkalmazkodva hatásosabban terjedne emberről emberre. Az esély ugyan megvan erre, de a professzor nem akar riogatni.

Duda Ernő szerint járványról még szó sincs; mint elmondta, az emberek azért kapták fel a vírus hírére a fejüket, mert két évig éltek a Covidban. Ha az esetek három évvel ezelőtt jelentek volna meg, nem lett volna ennyire érdekes. Több eset is azt mutatja, hogy a majomhimlő át tud terjedni egyik emberről a másikra, de Duda szerint aggódni akkor kellene, ha a mostani egy eset után 20–40 fertőzött lenne a bécsi kórházban.

Most azonban még nem alakultak ki gócok: „Az egészségügy próbálja nyomon követni ezeket az eseteket és izolálni az érintetteket. Ezért is rendeltek el több országban is 21 napos karantént, nehogy emberről emberre át tudjon terjedni.” Duda Ernő tudomása szerint mielőtt valakinek a testén megjelennek a hólyagok, nem tud fertőzni, utána viszont hetekig fertőzőképes marad. A vírus ugyanis a hólyagokból vagy azok leszáradása után a pörkökből tud kiszabadulni, elszennyezve a ruhát, ágyneműt, a betegséget pedig ezt belélegezve lehet elkapni.

Szakemberek vizsgálják, hogy szexuális úton, vagy tüsszögéssel terjed-e a vírus. Duda szerint itt arról van szó, hogy a vírus testnedvekkel is terjed, de főleg a hólyagocskákból felszabaduló vírus a felelős érte. A beteg ruhája, ágyneműje is fertőz, a megfogott tárgyak, például a telefon sokkal kevésbé. Aki elkapta a betegséget, úgy tudja megóvni környezetét, hogy három hétre „magánzárkába” vonul, izolálja magát.