Az Európai Unió várhatóan nem fogja még élesíteni a jogállamisági mechanizmust, így az Uniós kifizetéseket sem fogja visszatartani a demokratikus alapértékek megsértésével vádolt tagállamokkal, azaz Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – tudta meg a Bloomberg alapján a Napi.hu.
Mint azt a lap írja, az ügyhöz közel álló források szerint ennek oka, hogy a büntetőintézkedések kockázatosak lennének a jogi akadályok miatt egy olyan időszakban, amikor a tagállamoknak az energiaár-robbanással, az orosz gazdaság elleni szankciók miatti kieséssel és az ukrán menekülthullám ellátásával egyszerre kell megküzdeniük.
Az Európai Bizottság egyelőre nem kívánta kommentálni a hírügynökség értesüléseit.
Ha az Európai Unió érvényesítette volna a 2020-ban elfogadott mechanizmust, akkor Lengyelország idén mintegy 130, Magyarország pedig több, mint 40 milliárd eurónyi uniós támogatástól esne el. Lengyelország esetében egyébként a megkérdezett szakértők szerint is nehéz lett volna egyértelműen bizonyítani az uniós támogatások nem megfelelő felhasználását; a mechanizmus elsődlegesen Magyarországot célozta volna, tekintettel az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt felmerült korrupciógyanús ügyekre és a jogállamisági elvek feltételezett sorozatos megsértésére – írja az összefoglaló.
A Bizottság az április eleji magyar parlamenti választások előtt egyébként sem élesítette volna a mechanizmust, az Ukrajna elleni orosz agresszió viszont teljesen átrajzolta a dolgokat.
Az orosz támadás megindulása óta azonban az Ukrajnával határos Lengyelország vált a háború sújtotta országból menekülők elsődleges célállomásává, de Magyarország esetében sem elhanyagolható ez a szám. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-t arra kérte, legyen szolidáris és segítse Lengyelországot a menekültek ellátására irányuló erőfeszítéseiben, amely az Unió közös feladata és felelőssége.