A miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar kormány elítéli az Ukrajna elleni agressziót, azonban nem támogatja további büntetőintézkedések kivetését az orosz energetikai szektorra, mivel az olaj- és a gázszektor szankcionálása túl nagy terhet róna a magyar gazdaságra. Eközben a német szövetségi kormány és a legnagyobb energiavállalatok is elutasítják az embargót, hasonló indokkal, de a tudományos akadémia szerint lehetséges akár az egyik pillanatról a másikra való átállás és az orosz gáz feladása.
Orbán Viktor egy videóval jelentkezett ismét Facebook-oldalán, amelyen elmondta, hogy a V4-ek, azaz a visegrádi országok miniszterelnökei és a brit miniszterelnök csúcstalálkozója zajlott. Az eseményen kijelentette, hogy
a magyar kormány nem támogatja az orosz olaj- és gázszektor szankcionálását.
Egyúttal kijelentette, hogy Magyarország is az ukrajnai harcok mielőbbi, tárgyalásos úton történő lezárásában érdekelt, ehhez minden erőfeszítést meg fognak tenni. A miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar kormány elítéli az Ukrajna elleni agressziót, azonban nem támogatja további büntetőintézkedések kivetését az orosz energetikai szektorra, mivel
az olaj- és a gázszektor szankcionálása túl nagy terhet róna a magyar gazdaságra.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar emberek 90 százaléka gázzal fűt, amelynek jelentős része Oroszországból származik. épp a minap írtunk arról, hogy Szegeden nem csupán a zöld energia miatt fontos a távfűtés geotermikus energiára való átállítása, de ezzel a város gázfüggőségét is enyhíthetik vele.
Eközben a német iparvállalatok szövetsége elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat az MTI szerint. A BDI – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét.
Az Oroszország elleni európai energiaembargóról szóló vita „játék a tűzzel”
– húzta alá a BDI elnöke, drámainak nevezve az esetleges embargó várható következményeit. Az orosz energiahordozók importjának leállítása súlyosabb büntetés lenne Németországnak és az egész Európai Uniónak, mint Oroszországnak, „az agresszornak”, mert lehetetlen egyik napról a másikra helyettesíteni, kiváltani más forrásból – fejtette ki a legnagyobb EU-s gazdaság legtekintélyesebb munkaadói érdekképviseletének vezetője. Rámutatott, hogy
a Németországban felhasznált kőolaj mintegy harmada származik orosz forrásból, a földgáznál pedig 50 százalék feletti ez az arány.
Ugyancsak 50 százalék körüli az orosz kőszén részaránya az áramtermelésben, és vannak erőművek, amelyeket akár 75 százalékban orosz szénnel táplálnak – mondta Siegfried Russwurm. Elutasítja az energiaembargó gondolatát a szövetségi kormány is. Olaf Scholz kancellár hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz forrás a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlen, és nem lehet gyorsan helyettesíteni. Azonban a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften) egyik, kedden közölt elemzése szerint
Németország képes lenne úgy pótolni az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt rövid időn belül kieső földgázszállításokat,
hogy ne kényszerüljön a klímavédelmi célok feladására, elkerülje a földgázhiányt és enyhítse a gazdasági és társadalmi következményeket. A tudományos akadémia szakértői a legfontosabb azonnali, vagyis már a következő hetekre szóló feladatnak azt tartják, hogy európai uniós szinten szervezzék meg az orosz földgáz pótlására szolgáló cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését, és az állami szabályozás és felügyelet erősítésével gondoskodjanak a csupán 27 százalékos töltöttségi szintű németországi gáztározók feltöltéséről.