Hatalmas robbanás történt Kijevben a vasútállomásnál, ahol ezreket menekítettek ki

A The Guardian arról ír az ukrán állami vasúttársaság közleménye alapján, hogy orosz légitámadás történt a kijevi déli pályaudvar közelében, ahol ezreket menekítettek ki napokig az ostromlott városból. Az első jelentések szerint az állomásban csak kisebb károk keletkezhettek, sérültekről vagy halottakról nem tudni, a vonatok állítólag továbbra is üzemelnek.

Viszont ami gond lehet, hogy a rakéta a közeli hőközpontba csapódhatott, ahol Kijev egy nagy részének nyújt távfűtést. A támadás után valószínűleg megsérülhetett, így sokan maradhatnak fűtés nélkül a nulla fok körüli hidegben. A szerda esti, hatalmas kijevi robbanásról azt írja az Ukrajinska Pravda, hogy a védelmi minisztérium épületét célozták az oroszok egy rakétával, de azt sikerült lelőni. A lelőtt rakéta viszont a déli pálya udvar közelében, a helyi Ibis hotel mellett csapódott a földbe, ez okozta a robbanást.

Harkovból eközben megjelent egy olyan videó, amin egy ukrán személy cigarettázva beszél a telefonja kamerájába, mit sem sejtve, hogy pár pillanat múlva a hangosan süvítő orosz cirkálórakéta mellette fog becsapódni a városháza épületébe.

Eközben négy orosz vadászgép – két Szu-24 és két Szu-27 – sértette meg Svédország légterét, az ország légiereje azonnal riasztotta a JAS-39 Gripen típusú vadászgépeit, amelyek sikeresen képet is tudtak készíteni az incidensről.

Lezuhant szerda este a román légierő egy MiG-21 Lancer típusú vadászrepülőgépe a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca megyében, nem sokkal később pedig a keresésére küldött IAR 330 Puma helikopter is eltűnt a radarok képernyőjéről – írja az MTI. A román védelmi minisztérium közlése szerint a Mihail Kogalniceanu légi támaszpontról felszállt vadászrepülőgép helyi idő szerint nem sokkal 20 óra után tűnt el a radarról, és feltételezhetően lezuhant.

A bázisról a román légierő IAR 330 Puma helikoptere indult az esetlegesen katapultált pilóta keresésére, fedélzetén öt katonával. A helikopter 20 óra 44 perckor tűnt el a radar képernyőjéről, miután a pilóta azt jelentette, hogy az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, és parancsot kapott, hogy térjen vissza a támaszpontra.

Olyan hírek szivárogtak ki, miszerint Kína megkérte az oroszokat, hogy az inváziót a téli olimpiai játékok utánra időzítsék. Ezt magas rangú amerikai tisztségviselők árulták el a New York Times lapnak.

Ha már szivárogtatás: nem tudni, hogy szándékos dezinformáció-e, de az ukrán haderők egyesített műveleti irányítása szerint sikerült megszerezniük az orosz haditerv részleteit, amelyet egy elmenekülő orosz egység hagyhatott hátra. A Telex szerint a terveket ismertetőt Ukrajinska Pravda arról ír, hogy a haditerveket január 18-án hagyták jóvá, és ez eredeti tervek úgy szóltak, hogy az orosz hadsereg február 20. és március 6. között, vagyis 15 nap alatt teljes Ukrajnát elfoglalja. A támadás – ezekhez a tervekhez képest csak négy nap késéssel, február 24-én hajnalban indult el.

Először ismerte el Oroszország nyilvánosan és hivatalosan, hogy vannak veszteségeik. Az ukrán hadseregnek több mint 2870, az orosznak pedig 498 halottja volt a háború hét napja alatt – állította Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerda este ismertetett hadijelentésben. Konasenkov szerint az ukrán félnek mintegy 3700, az orosznak pedig 1597 katonája sebesült meg. Az orosz katonai szóvivő három, robbanóanyaggal megrakott "dzsihádmobil" megsemmisítéséről is beszámolt.

Egyesek szerint a korábbi tapasztalatok, illetve a kremlinológia szerint ez azt jelentheti, hogy valójában akár sokkal nagyobb veszteséget is szenvedhettek, mint amennyit bevallanak. Az amerikai NBC News csatornának nyugati tisztviselők 5800 orosz halottról beszéltek, amely az ukrán becslésekhez hasonló szám. Más források 500-tól 5000-ig terjedő skálát emlegetnek.

Emmanuel Macron francia államfő beszédet intézett az emberekhez szerdán. Ebben ismételten elítélte az Oroszország által Ukrajna ellen a múlt héten indított háborút, amelyet megfogalmazása szerint „Európa történelmének revizionista olvasta táplál”. „Oroszországot nem támadták meg, ő az agresszor, ez a háború nem a NATO és Oroszország közötti konfliktus, és még kevésbé nem a nácizmus elleni küzdelem, ez egy hazugság” – fogalmazott a francia köztársasági elnök a nemzethez intézett ünnepélyes televíziós beszédében.

Emmanuel Macron elmondta: úgy döntött, kapcsolatban marad Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „amennyire tud és amennyire szükséges” azért, hogy „meggyőzze őt, mondjon le a fegyverekről”, valamint hogy „megelőzze a konfliktus kiszélesedését”.

A Telex szerint az ukrán–orosz béketárgyalások eredetileg szerda este folytatódtak volna a második körrel, ám szerda késő délután kiderült, csütörtökre tolták el a kezdést. A Guardian azt írja az AFP közlése nyomán, hogy az oroszok ekkor készek akár a tűzszünetről is tárgyalni. Korábban az orosz tárgyalódelegációt vezető Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó arról beszélt a TASZSZ hírügynökségnek, hogy az orosz hadsereg kész közlekedési folyosót biztosítani az ukránoknak.