Az oroszok elzárják a gázcsapokat, egekben az olajár is

Egyetlen nap alatt 5,8 százalékkal nőtt a kőolaj világpiaci ára, egy hordó, vagyis 159 liter Brent olaj most 110 dollárba kerül – írja a hvg.hu.

A lap szerint a drágulást megállítani nem tudta még az sem, hogy az amerikai kormány és 30 velük szövetséges állam összesen 60 millió hordó olajat szabadít fel a tartalékokból. Ilyen drága a világpiacon utoljára 2014 júliusában volt az olaj. Ez azért van, mert Oroszország növekvő gazdasági elszigeteltsége megzavarja a globális energiaellátást.

A Portfolio szerint a keddi 30%-os szárnyalás után a szerdán délelőtti kereskedésben egészen hihetetlen mértékű, 58% körüli szárnyalás alakult ki a legközelebbi, áprilisi határidős gázárra a holland gáztőzsdén, és így az ár 193 eurón új történelmi csúcsot ért el. Ez percekkel azután történt, hogy kiderült: a Gazprom csak a 20%-át foglalta le a Jamál-Európa gázvezetéken a holnapra elérhető kapacitásnak.

Magyarul, elkezdik elzárni a gázszállítást Európa felé.

A mai drámai gázár-emelkedéssel egyébként valóra is vált a volt orosz elnök múlt heti fenyegetése, aki azt vázolta, hogy a németek azon döntése miatt, hogy leállítják az Északi Áramlat 2 engedélyezését, 190 euróig fog ugrani az ár. Németország vezető gazdaságkutató intézetei azonban még a napokban jelezték; ha az oroszok leállítanák a földgázszállítást az ukrajnai konfliktus, illetve a nyugati szankciók miatt, az Európai Unióban akkor is lesz elég gáz a lakások fűtésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban azt ígérte, hogy nem állítja le a földgázszállítást.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a magyar–szerb gazdasági vegyes bizottság budapesti ülését követő sajtótájékoztatón felelőtlennek nevezte azokat a szereplőket, akik a gázszállítások és a paksi bővítés leállítását kezdeményezték. Szerinte ezzel veszélybe sodornák hazánk biztonságának egyik legfontosabb alappillérét, a biztonságos energiaellátást.

„Szeretném világossá tenni, hogy ha nem jön földgáz Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, akkor nem fog működni az ipar és akkor nem lesznek munkahelyek (...) Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, akkor brutális energiaáremelkedés következik” – figyelmeztetett. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne a magyar emberek fizessék meg ennek a háborúnak az árát” – szögezte le.

Rámutatott, hogy mára meglett a brüsszeli szankciós politika első áldozata, mégpedig a magyarországi és ausztriai Sberbank. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország és Szerbia az utóbbi tizenkét évben sokat tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen. „És ha valamikor, akkor most igazán tudjuk értékelni a békés együttélés jelentőségét” – fogalmazott.