Az Európai Unió célzott szankciós csomagot fogadott el válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár terület, Donyeck és Luhanszk függetlenségét, és csapatokat küld a térségbe – közölte az uniós tanács szerdán az MTI beszámolója alapján.
A szankciós kereten belül az EU kiterjesztette a korlátozó intézkedések hatályát az Orosz Állami Duma mind a 351 tagjára, akik február 15-én megszavazták Vlagyimir Putyin orosz elnök felhatalmazását Donyeck és Luhanszk függetlenségének elismerésére. Az EU célzott korlátozó intézkedéseket vezet be további 27, magas rangú orosz személlyel és szervezettel szemben, aki, illetve amely szerepet játszott Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásában vagy veszélyeztetésében.
Ide tartoznak olyan döntéshozók, mint például orosz kormánytagok, akik részt vettek a jogellenes döntésekben, bankok és üzletemberek, akik pénzügyileg támogatták az orosz hadműveleteket a szakadár területeken, valamint magas rangú katonatisztek, akik szerepet játszottak az inváziós és destabilizációs műveletekben – közölték.
„Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén gyorsan, szélesebb körű politikai és gazdasági szankciókat fogadjon el” – fogalmaztak. Az uniós tanács közleményében leszögezte: az EU felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az érintett területek függetlenségének elismerését, tartsa be kötelezettségvállalásait, a nemzetközi jogot, és térjen vissza a normandiai formátum, valamint az EBESZ-en belüli háromoldalú kapcsolattartó csoport megbeszéléseihez.
A svájci kormány szerdán közölte, hogy biztosítani fogja, hogy az országot ne használják fel az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kijátszására
– írja a CNN, amit a hvg.hu szemlézett. Svájc kényszerintézkedéseket hozhat az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vagy az ország fő kereskedelmi partnerei által elfogadott szankciók végrehajtása érdekében, hogy biztosítsa a nemzetközi jog betartását, különösen az emberi jogok tekintetében – áll a közleményben.
A hvg.hu arról számolt be, hogy Izrael is támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását: „Izrael osztja a nemzetközi közösség aggodalmát a kelet-ukrajnai lépésekkel és a helyzet súlyos eszkalációjával kapcsolatban. Izrael nyugalomhoz vezető diplomáciai megoldásban reménykedik, és kész segíteni, ha erre felkérik” – közölték Jeruzsálemben. Azonban óvatosan foglaltak állát, mivel a szomszédos Szíriában jelentős orosz erők állomásoznak.
Az Egyesült Államok kedden reggel arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy a legutóbbi hírszerzési jelentéseik alapján egy nagyszabású orosz támadás várható
– írja a CNN ukrán, amerikai és más nyugati forrásokra hivatkozva a hvg.hu szerint. Egy vezető ukrán tisztviselő azonban elmondta, hogy az értesülést még nem erősítették meg, illetve az USA az utóbbi időben adott már ki hasonló figyelmeztetéseket, amik végül nem váltak valóra. Az Egyesült Államok közgyűlésen felszólaló ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield szerint ha Oroszország tovább eszkalálja a helyzetet, akkor az 5 millió embert foszthat meg otthonától, korunk „egyik legnagyobb menetkültválságát indítva el”.
Az ukrán parlament szerda esti rendkívüli ülésén megszavazta a rendkívüli állapot bevezetését az országban.
Az elnöki rendelet támogatásáról szóló törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be azzal, hogy szükség esetén Volodimir Zelenszkij elnök meghosszabbíthatja. A rendelet csütörtökön nulla órától lép életbe.