470 milliárd forinttal kevesebbet kaphatunk a jól teljesítő gazdaság miatt, már ha megállapodunk az EU-val

Magyarország valószínűleg a harmadik lesz a helyreállítási alapból legtöbbet veszítő tagországok listáján – számolt be róla a Népszava annak kapcsán, hogy a jól teljesítő GDP miatt az uniós helyreállítási alapból mintegy 470 milliárd forintnyi eurróval kevesebb pénzt hívhat le az Orbán-kormány.

Az előrejelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték. Egyelőre azonban szó sincs pénzről, a kormánynak még idén meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal a többéves beruházási és reformtervről. Ennek a tárgyalása már hónapok óta eredménytelenül zajlik, ráadásul a nemrég elfogadott jogállamisági mechanizmus miatt akár teljesen el is eshetünk az összegtől.

Az EB friss gazdasági prognózisa alapján az előzetesen várt 2511 milliárd forint (7,2 milliárd euró 349-es euró árfolyamon számolva) helyett 2080 milliárdot (5,9 milliárd euró 355-ös euró árfolyamon) kaphatunk 2021–2026 között a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénzügyi alapból, ami 18 százalékos csökkenés az eredeti összeghez képest, számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője.

A pénzügyminisztérium korábban számolt ezzel, tavaly decemberben még 440 milliárdos „veszteséget” prognosztizáltak, ez végül 470 milliárd lehet. A végleges számot az EB fogja megállapítani a júniusban várható statisztikai adatok alapján, de a szakértő szerint az valószínűleg hasonlítani fog a kalkulációihoz.

A változás oka, hogy a bruttó hazai termék, azaz a GDP növekedése 2020-ban és 2021-ben is jelentősen meghaladta a várakozásokat Magyarországon: a 2020-ra jósolt 6,4 százalékos visszaesés helyett csak 4,7 százalékos volt a csökkenés, 2021-ben pedig a korábban becsült 4 százalék helyett várhatóan 6,5 százalékkal bővült.

A kutató „nagyon jó hírnek” tartja a magyar gazdaság növekedését, amiből – számításai szerint – 2020–2022 között 6,5 milliárd euró (355-ös euró árfolyamon 2300 milliárd forint) többlet adóbevételt könyvelhet el a kincstár. A vártnál magasabb infláció miatt ez további 8,8 milliárd euróval (3124 milliárd forinttal) emelkedhet, vagyis Magyarországon három év alatt jóval nagyobb többlet-adóbevétel keletkezhet, mint amennyit elveszít az EU felzárkózási alapjából.