Elbuktuk a jogállamisági pert az ezermilliárdos EU-s támogatásokkal együtt, a kormány jogállamisági dzsihádról beszél

A jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét, ezért az Európai Unió Bírósága elutasítja Magyarország és Lengyelország keresetét – ismertette döntését az Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Magyarország és Lengyelország március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.

A bíróság kimondta, a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.

Az uniós bíróság megállapította, hogy a rendelettel bevezetett eljárás nem kerüli meg az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait. A szerződések 7. cikke szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is egyértelműen különböző – szögezték le. A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.  

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

A politikai válasz viszont nem maradt el idehaza, mind a kormánypárt, mind az ellenzék részéről jöttek reakciók. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szerint „a Fidesz-kormány hazudik, amikor a jogállami eljárások indokaként a menekültkérdést, vagy a homofób törvényt hozzák fel”, szerinte ugyanis a jogállamisági eljárások valódi indoka „az állami szintű korrupció és az igazságszolgáltatás függetlenségének jelentős csorbulása: Mocskosmód hazudik a Fidesz, amikor politikailag motivált kettős mércéről beszélnek a jogállamisági kifogások kapcsán; mint a bolti tolvaj, aki kikéri magának, hogy őt bezzeg megállítják a kijáratnál, de a hóna alatt ott van egy nagyképernyős színes tévé” – írja.

Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje szerint „az Európai Unió Bírósága arról döntött, hogy tolvajoknak nem ad pénzt. A számlát sajnos a magyar polgárok állják, a korrupció megfosztja Magyarországot az európai helyreállítási támogatástól. Ez a hatezer milliárd forint jár a magyaroknak. Orbánt elküldjük, az új kormány pedig hazahozza a fejenként 600 ezer forintot érő támogatást.”

„A mechanizmus létezik, ideje tehát, hogy használjuk. Hatalmas győzelem ez az uniós értékek megvédésén dolgozóknak – köztük az Európai Parlamentnek –, és hatalmas pofon ez Orbán Viktornak” – írta Facebook-bejegyzésében Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője. Reagált a DK európai parlamenti képviselője, Dobrev Klára is: „Hatalmasat buktak Orbánék, nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét. Ez az ítélet most arról szól, hogy az Uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat.”

A Fidesz is közleményt adott ki, amiben azt írták, hogy „hónapok óta tartó politikai bosszúhadjárat újabb állomása a mai”, Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni. „Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – írták.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai döntés született a mechanizmus ügyében. „A döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. Az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket” – írta Facebook-posztjában. Délután fél 1-től kormányinfót is tart majd Gulyás Gergellyel együtt.