Az orosz inváziótól tartva estek a tőzsdék, az ukrán állami légitársaság már menekíti utasszállítói gépeit

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 879,58 pontos, 1,69 százalékos csökkenéssel, 51 262 ponton zárt hétfőn. A részvénypiac forgalma 15,2 milliárd forint volt, a vezető részvények csökkentek az előző napi záráshoz képest. Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője az MTI-nek elmondta, hogy

hétfőn az ukrán-orosz feszültség miatt estek az európai tőzsdeindex, így a BUX is.

A Budapesti Értéktőzsdén a forgalom átlagnál nagyobb volt, az indexet elsősorban az OTP és a Richter húzta le. Ez a két cég ugyanis erősen érintett a térségben: az OTP-nél az eredmény 14 százaléka, a Richter esetében az árbevétel ötöde származik Oroszországból és Ukrajnából - fejtette ki Bosnyák Zsolt. Megjegyezte, a magyar piacon meglepően jó volt a Mol teljesítménye a 0,82 százalékos csökkenéssel azt követően, hogy újabb három hónappal meghosszabbították az üzemanyagár-stopot. Becslések szerint árszabályozás nélkül most 510-530 forint lenne literenként a benzin, illetve a gázolaj ára.

Jelentős gyengüléssel zártak a főbb európai értékpapírpiacok hétfőn a fokozódó geopolitikai feszültségek miatt. A londoni FTSE100 index 1,69 százalékkal, a frankfurti DAX-index 2,02 százalékkal, a párizsi CAC-40 index pedig 2,27 százalékkal gyengült. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 2,18 százalék mínuszban zárt a hét első kereskedési napján. Európai tőzsdezáráskor New Yorkban a 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,60 százalékos gyengülést, a részvények szélesebb körét felölelő S&P500 index 0,20 százalékos csökkenést, a technológiai részvények Nasdaq indexe viszont 0,88 százalékos növekedést jelzett. Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 66 centtel (0,70 százalékkal) 93,78 dollárra csökkent. Az arany ára unciánként 1,26 százalékkal (23,35 dollárral) 1865,45 dollárra emelkedett.

Mint ismeretes, a Der Spiegel című német hírmagazin szerint február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen az amerikai kormány helyzetértékelése szerint,

amelyet pénteken megosztott európai szövetségeseivel. Múlt hét pénteken a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA és hadsereg is tájékoztatta a német kormányt és más NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet. Közben a Reuters hírügynökség azt írja három, magas beosztású biztonsági szakértő nyilatkozata alapján, hogy megnőtt az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló zsoldosok aktivitása Ukrajnában. A szakértők szerint Oroszország a zsoldosai által elkövetett, fontos infrastruktúrákat célzó kibertámdásokkal ágyazna meg egy esetleges inváziónak. Egy másik forgatókönyv is létezik: ezek a zsoldosok széthúzást gerjesztenek az országban, esetleg merényletekkel rombolják a közhangulatot.

A névtelenséget kérő források szerint a zsoldosok az FSB-hez köthető magánkatonai cégektől származnak, valamint a GRU titkosszolgálati ügynökségtől.

A Kreml a Reuters kérdéseire azt válaszolta, hogy Oroszország nem erősíti a katonai jelenlétét ukrán területen, sőt orosz katonák sose voltak Ukrajnában, és most sincsenek. A védelmi minisztérium nem reagált a névtelen forrásoktól származó információkra. Eközben a Telex arról ír, hogy a kijevi székhelyű ukrán állami légitársaság, az Ukraine International Airlines összesen hét repülőgépét telepítette külföldre azért, mert a biztosítótársaságok megszüntették egyes járatainak biztosítását az ukrán légtérben. „Az UIA erőfeszítéseket tesz és tárgyalásokat folytat a biztosítócégekkel, az ukrán infrastrukturális minisztériummal és az állami légi közlekedési hatósággal egy kölcsönös megállapodás reményében.” Az UIA tájékoztatása szerint

a lízingcégek kérésére öt Boeing 737-800 típusú repülőgépet Spanyolországba, két másik utasszállítót pedig „tervszerű műszaki karbantartásra” Szerbiába vittek.

A vállalat ugyanakkor több mint 25 gépből álló flottával rendelkezik, bár a világ legtöbb légitársaságához hasonlóan a repülőgépek a lízingcégek tulajdonában vannak. A többi gép áthelyezéséről egyelőre nincsenek információk. Ukrajna orosz megtámadása esetén akár egymillió menekült is érkezhet Lengyelországba – közölték a hétfőn idézett nyilatkozataikban vezető lengyel tisztségviselők az MTI tudósítása szerint. Megerősítették azt is, hogy a lengyel belügyi tárca és az önkormányzatok a menekültek befogadására készülnek.

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a Radio Plus nevű lengyel kereskedelmi csatornának hétfőn elmondta: az ukrajnai helyzet remélhetőleg nem fog eszkalálódni, Lengyelországnak viszont fel kell készülnie minden eshetőségre, ezen belül „sok-sok ezer” lehetséges menekült érkezésére.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a menekültek száma „még ennél is sokkal nagyobb” lehet – tette hozzá Przydacz.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin elnöknek arról számolt be, hogy elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra. Az MTI arról ír, hogy Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok „elégtelenek” voltak, és Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni arra, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást.

„A miniszter kollégáim közül senki sem válaszolt a közvetlen megkeresésemre. Két kis papirost kaptunk: egyet (Jens) Stoltenberg tisztségviselőtől, a NATO főtitkárától, a másodikat pedig Borrell tisztségviselőtől, az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől. Ezekben azt mondják: »ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését« Ukrajna körül” – mondta a tárcavezető.

Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő azt közölte, hogy Stoltenberg és Borrell nem is szerepelt a Lavrov kérését tartalmazó levél 37 címzettje között. Az orosz külügyminiszter hétfőn azt is mondta Putyinnak, hogy Oroszország nem áll készen a vég nélkül tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről,

de van esély a megállapodásra. A kijelentés nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult.

Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői sajtótájékoztatóján az MTI szerint. A tisztségviselő azután mondta ezt újságíróknak, hogy véget ért a parlament és a frakciók vezetői, Denisz Smihal miniszterelnök és az ő részvételével zárt ajtók mögött megtartott értekezlet. Ismételten leszögezte, hogy az ország vezetése „kézben tartja a helyzetet”. Megjegyezte, hogy Oroszország felől a fenyegetés most is folyamatosan megvan, és tart mindaddig, „amíg behatolnak a területünkre”.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrán „hadsereg, a biztonsági és védelmi szektor készen áll a mostani kihívásokra”. „Lehet valamilyen bajkeverés Oroszország részéről? Igen, lehet, de mi készen állunk rá” – hangoztatta a védelmi tanács vezetője. Danyilov "ostobaságnak” nevezte az Ukrajna légtere, illetve tengeri kikötői lezárásának lehetőségét. Leszögezte: nem felel meg a valóságnak mindaz a szóbeszéd, miszerint „ma kellett volna döntést hozni a légtér és egyes tengeri kikötők lezárásról”. Felszólította azokat az ukrán parlamenti képviselőket, akik „külföldön tartózkodva felfújják ezt”, hogy „hagyják abba a riogatást”. „Ami a repülőgépeket illeti, tegyünk pontot az i-re: nem zárjuk le az égboltunkat, nincs erre semmi okunk” – fogalmazott az RNBO titkára.