300 kilométeres kerülő a büdös csirkeszárnyakért – heti hírlevél #113

Fotó: Bálint András / Szegeder

6. Csúnyán elvették Miháliktól a Lapost

A Csütörtökön hivatalosan is megnyílt a Lapos Beach, Szeged két fürdésre is alkalmas szabadstrandja közül az egyik, amit idén a politikai hagyományokkal szakítva nem Mihálik Edvin nyitott meg. A szabadstrand 2019-ben az újszegedi képviselő indítványozására épült ki, és eddig mindig ő tájékoztatta a sajtót a nyitásról.

Az idei szezonnyitó a Botka László polgármester frakciójában ülő Kovács Tamás gazdasági alpolgármesterre hárult, bár Mihálik is ott volt a helyszínen, ahol az átadó körüli változásokról kérdeztük. Őt az eseményre nem hívták el, ami jól mutatja, hogyan romlott meg a korábbi szoros kapcsolat a helyi Momentum és Botka kabinete között.

→ Elolvasom a teljes cikket

4. Meglepődtek tanítványai Stumpf Péter politikai szerepvállalásán

A Szegedi Tudományegyetem politológia tanszékének a Szegeder által megkérdezett egykori és jelenlegi hallgatói meglepődtek azon, hogy tanáruk, Stumpf Péter politikai pályára lépett. Diákjai felkészült, korrekt és közvetlen tanárként jellemezték, aki szigorúan, de emberségesen értékelte a hallgatókat, és rendszeresen bevonta őket az aktuálpolitikai kérdésekről szóló szakmai beszélgetésekbe. Többen úgy vélték, hogy szakmai tudása és személyisége alkalmassá teszi a közéleti szerepvállalásra.

Stumpf Péter a Szegedernek azt mondta, saját kampányáról nem beszélt a hallgatókkal, ugyanakkor a napi politikai eseményeket rendszeresen felhasználja a tankönyvi elméletek szemléltetésére. Oktatóként mindig tiszteletben tartotta a felsőoktatási törvény előírásait, és nem próbálta világnézetét ráerőltetni a diákokra. A Tisza politikusa áprilisban a szegedi 1-es választókerületben 67,85 százalékos eredménnyel szerzett mandátumot, május végén pedig államtitkári kinevezést kapott a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumban, amihez megbízólevelét épp a napokban vette át.

→ Elolvasom a teljes cikket

5. Elhagyatott vasútállomásból konténerhub, csúszó BYD-gyár

A Szeged–Kiskunfélegyháza vonal építkezésének megkezdése még odébb van, a szegedi deltavágány pedig már egy ideje elkészült, most sincs üresjárat: jelenleg épp a Metrans közel 10 hektáros terminálját építik a nagybani piac közelében, és kötik be a Szeged–Budapest vasút vágányaiba Kiskundorozsmánál, ami teljesen átépül a közeljövőben: a PSP Cargo és a Metrans mellett a BYD is innen fog szállítani árukat.

Azt még nem tudni, hogy mikortól, ugyanis már a kínai vállalat is elismeri, hogy késésben van a beruházás. Nem is olyan rég Stella Li ügyvezető alelnök még azt közölte, hogy a gyártási próbák 2026 első negyedévében kezdődnek, míg a termelés felfutása a második negyedévben indulhat. Ezt azonban cáfolják azok a dokumentumok, amelyek a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal oldalán jelentek meg. Időközben Stella Li is pontosította az indulási dátumokat: a Reutersnek a napokban már 2026 év végi gyártásról beszélt. Lesz azonban olyan gyártóüzem Szegeden, amely csak 2027 végére kezdhet termelni.

→ Elolvasom a teljes cikket

1. Háromszáz kilométeres kerülő, csak hogy megfordulhassanak

Az elmúlt héten arra lettünk figyelmesek, hogy egy Stadler KISS emeletes motorvonat áll a szegedi tram-train remíz egyik vágányán, amit nem ilyen hosszú szerelvényekre terveztek. Mint kiderült, ez korántsem rendkívüli: a MÁV egy ideje már Szegedre is küldte kerékesztergálásra a KISS-eket.

A karbantartás azonban sokáig különös logisztikai problémával járt: a túl hosszú szerelvényeket a munka közben meg kellett fordítani, hogy minden kerekét elérje a gép. Erre a manőverre a szegedi deltavágány elkészültéig a 120 kilométerre lévő Cegléd térségében volt legközelebb lehetőség. Ez azt jelentette, hogy a félig megmunkált KISS-motorvonatnak közel háromszáz kilométeres kerülőt kellett tennie pusztán azért, hogy a másik végét is meg lehessen esztergálni.

→ Elolvasom a teljes cikket

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder

Ezek történtek még

  1. Nemzetközivé fejlesztené egy bajai cég a szegedi téli kikötőt, a BYD állhat a beruházás mögött
  2. Rheinmetall: Maradunk Szegeden – nem adják el az itteni gyárat, csak a civil üzletágat
  3. Vitézy Dávid bejelentette, hogy a Szeged–Budapest vasútvonalon is indul a felújítás a közeljövőben
  4. Felfüggesztették a mohácsi hídberuházást Vitézyék: szerintük nagyon drága, miközben a szegedi hidak forgalmának tizedét sem érné el
  5. Újból nyilvánossá teszi a Lázárék által elrejtett beruházási terveket a kormány
  6. Lázár János és Krausz Ferenc alapítványa is megszűnik hamarosan, hogy jöhessenek az uniós források
  7. Feljelentést tett a Mihálffyék által is osztogatott, túlárazott kismotorok miatt Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter
  8. Magyar Péter visszautasította Toroczkai egyéjszakás ásotthalmi ajánlatát
  9. Bizonytalanság a 100 milliárdos szegedi projekt körül: az Alkotmánybíróság működésének lassúságára panaszkodott egy helyi ingatlanbefektető

Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, június 12-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!

Kedves Olvasó!

Ismét én jelentkezem, ezúttal is hírdömpinggel az elmúlt hétről. Volt itt minden: közel 300 kilométeres kerülő, csupán azért, hogy megfordítsák a Szegeden esztergált KISS-eket, büdös csirkeszárnyak, amik évek óta zavarják a Kárász utcai palota lakóit, a kommunista diktatúra múzeumába szánt Rapcsák-szobor, késő BYD-gyár és átalakuló kiskundorozsmai állomás, csak hogy néhányat említsek.

Nézzük hát részletesebben, mi történt június 5–11. között!

Fotó: Bálint András / Szegeder

7. Állvány mögött a megcsonkított Schäffer-palota

Állványzat jelent meg Szeged egykor díszes szecessziós épületén, a Feketesas utca 19–21. szám alatt álló Schäffer-palotán. A belvárosi sarokház ma is meghatározó eleme a városképnek, pedig eredeti formájának már csak töredékét őrzi: a XX. század elején még gazdag szecessziós homlokzati- és tetődíszítése mára már szinte teljesen hiányzik, az egykori nagypolgári lakásait a II. világháború után kisebbekre osztották.

A most megjelent állványzat láttán sokan reménykedhettek abban, hogy megkezdődhet az épület régen elvesztett díszeinek helyreállítása. A szegedi ingatlankezelő IKV Zrt. által közzétett építészeti-műszaki leírásból azonban kiderül: egyelőre jóval szerényebb, bár nem kevésbé fontos beavatkozásról van szó. A háromszintes palota elöregedett tetőszerkezetének cseréje vált szükségessé ugyanis, a beruházás kizárólag erre a munkára terjed ki.

→ Elolvasom a teljes cikket

A hét képe

Ocskó Ferenc kollégám képét választottam ezúttal, ami az 1904-ben felépült, azóta díszeitől megfosztott, megcsonkított Schäffer-palota egyik megmaradt részletét ábrázolja. A terveket Magyar Ede, a szegedi szecesszió legjelentősebb alkotója készítette még a Reök-palota előtt. Az ott látható virágszimbólumok már a Schäffer-palotán is visszaköszönnek, emellett feltűnőek a leláncolt sasok, amik jól jelképezik a most még romos épület helyzetét: a szárnyalásra várni kell.

3. „Csak azért, mert fideszes?”

Nem győzte meg a vásárhelyieket, hogy a hódmezővásárhelyi Rapcsák-szobrot a kommunista diktatúra múzeumába rakják. Egyelőre még a Kossuth téren áll a szobor, ám a helyi közgyűlés május 27-én megszavazta, hogy onnan az Emlékpontban helyezzék át azt.

„Félreértés ne essék, Rapcsák már most is ott van az Emlékpontban” – ezzel érvelt a Szegedernek Márki-Zay Péter az áthelyezés mellett. A vásárhelyi polgármester szerint ugyanis a köztéri alkotás már nem csupán Rapcsák Andrásról szól, hanem egy politikai korszak emléke is, amelynek szerinte a múzeumban van a helye.

A döntésből hamar politikai vita lett: a helyi Fidesz eltörléskultúrát emleget, amivel Márki-Zay Péter polgármester nem ért egyet, hiszen elmondása szerint a szobor nem tűnne el, hanem olyan helyre kerülne, ahol egy korszak történetének részeként lehetne értelmezni. Az általunk megkérdezett vásárhelyiek többsége ugyanakkor nem tartja indokoltnak az áthelyezést.

 Elolvasom a teljes cikket

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

Fotó: Farkas Anna / Szegeder

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder

2. Büdös a csípős csirkeszárny

Szeged egyik legszebb műemlék épülete, az Ungár–Mayer-palota lakóinak életét évek óta megkeseríti az égett olaj szaga, a hajnali áruszállítások és a padláson működő berendezések zaja. Itt működik ugyanis a KFC belvárosi egysége. A felek között évek óta tartó konfliktus már nemcsak a zavaró hatásokról szól, hanem a társasház közös tulajdonú területeinek használatáról, a műemléki épületek működéséről és az önkormányzat szerepéről is. A 2019 óta tartó ügy már a bíróságot is megjárta, de egyelőre nem született megállapodás.

„Nagyon sokszor érezni az égett zsír szagát a lakásban” – mondta a Szegedernek egy idős férfi, aki több mint harminc éve él az épületben. Véleménye szerint a probléma a KFC szellőztetőrendszerével függ össze, ami az étteremből a tetőig húzódik, és rendszeresen kellemetlen szagokat áraszt. A férfi arról is beszélt, hogy a csatornarendszerrel is gyakran akadnak gondok. Szerinte a rendszerbe kerülő zsíros szennyeződések miatt rendszeresek az eldugulások, amelyek megszüntetése szintén kellemetlen szaghatással jár.

Nem mindenkit bosszantanak azonban a körülmények. Többen például arról beszéltek, hogy őket sem a szagok, sem a zajok nem zavarják, és szerintük a kellemetlenségek amúgy is főként az étterem felőli oldalon található lakásoknál érződnek.

 Elolvasom a teljes cikket