
Fotó: Bálint András / Szegeder
A Csütörtökön hivatalosan is megnyílt a Lapos Beach, Szeged két fürdésre is alkalmas szabadstrandja közül az egyik, amit idén a politikai hagyományokkal szakítva nem Mihálik Edvin nyitott meg. A szabadstrand 2019-ben az újszegedi képviselő indítványozására épült ki, és eddig mindig ő tájékoztatta a sajtót a nyitásról.
Az idei szezonnyitó a Botka László polgármester frakciójában ülő Kovács Tamás gazdasági alpolgármesterre hárult, bár Mihálik is ott volt a helyszínen, ahol az átadó körüli változásokról kérdeztük. Őt az eseményre nem hívták el, ami jól mutatja, hogyan romlott meg a korábbi szoros kapcsolat a helyi Momentum és Botka kabinete között.
A Szegedi Tudományegyetem politológia tanszékének a Szegeder által megkérdezett egykori és jelenlegi hallgatói meglepődtek azon, hogy tanáruk, Stumpf Péter politikai pályára lépett. Diákjai felkészült, korrekt és közvetlen tanárként jellemezték, aki szigorúan, de emberségesen értékelte a hallgatókat, és rendszeresen bevonta őket az aktuálpolitikai kérdésekről szóló szakmai beszélgetésekbe. Többen úgy vélték, hogy szakmai tudása és személyisége alkalmassá teszi a közéleti szerepvállalásra.
Stumpf Péter a Szegedernek azt mondta, saját kampányáról nem beszélt a hallgatókkal, ugyanakkor a napi politikai eseményeket rendszeresen felhasználja a tankönyvi elméletek szemléltetésére. Oktatóként mindig tiszteletben tartotta a felsőoktatási törvény előírásait, és nem próbálta világnézetét ráerőltetni a diákokra. A Tisza politikusa áprilisban a szegedi 1-es választókerületben 67,85 százalékos eredménnyel szerzett mandátumot, május végén pedig államtitkári kinevezést kapott a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumban, amihez megbízólevelét épp a napokban vette át.
A Szeged–Kiskunfélegyháza vonal építkezésének megkezdése még odébb van, a szegedi deltavágány pedig már egy ideje elkészült, most sincs üresjárat: jelenleg épp a Metrans közel 10 hektáros terminálját építik a nagybani piac közelében, és kötik be a Szeged–Budapest vasút vágányaiba Kiskundorozsmánál, ami teljesen átépül a közeljövőben: a PSP Cargo és a Metrans mellett a BYD is innen fog szállítani árukat.
Azt még nem tudni, hogy mikortól, ugyanis már a kínai vállalat is elismeri, hogy késésben van a beruházás. Nem is olyan rég Stella Li ügyvezető alelnök még azt közölte, hogy a gyártási próbák 2026 első negyedévében kezdődnek, míg a termelés felfutása a második negyedévben indulhat. Ezt azonban cáfolják azok a dokumentumok, amelyek a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal oldalán jelentek meg. Időközben Stella Li is pontosította az indulási dátumokat: a Reutersnek a napokban már 2026 év végi gyártásról beszélt. Lesz azonban olyan gyártóüzem Szegeden, amely csak 2027 végére kezdhet termelni.
Az elmúlt héten arra lettünk figyelmesek, hogy egy Stadler KISS emeletes motorvonat áll a szegedi tram-train remíz egyik vágányán, amit nem ilyen hosszú szerelvényekre terveztek. Mint kiderült, ez korántsem rendkívüli: a MÁV egy ideje már Szegedre is küldte kerékesztergálásra a KISS-eket.
A karbantartás azonban sokáig különös logisztikai problémával járt: a túl hosszú szerelvényeket a munka közben meg kellett fordítani, hogy minden kerekét elérje a gép. Erre a manőverre a szegedi deltavágány elkészültéig a 120 kilométerre lévő Cegléd térségében volt legközelebb lehetőség. Ez azt jelentette, hogy a félig megmunkált KISS-motorvonatnak közel háromszáz kilométeres kerülőt kellett tennie pusztán azért, hogy a másik végét is meg lehessen esztergálni.

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, június 12-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasó!
Ismét én jelentkezem, ezúttal is hírdömpinggel az elmúlt hétről. Volt itt minden: közel 300 kilométeres kerülő, csupán azért, hogy megfordítsák a Szegeden esztergált KISS-eket, büdös csirkeszárnyak, amik évek óta zavarják a Kárász utcai palota lakóit, a kommunista diktatúra múzeumába szánt Rapcsák-szobor, késő BYD-gyár és átalakuló kiskundorozsmai állomás, csak hogy néhányat említsek.
Nézzük hát részletesebben, mi történt június 5–11. között!

Fotó: Bálint András / Szegeder
Állványzat jelent meg Szeged egykor díszes szecessziós épületén, a Feketesas utca 19–21. szám alatt álló Schäffer-palotán. A belvárosi sarokház ma is meghatározó eleme a városképnek, pedig eredeti formájának már csak töredékét őrzi: a XX. század elején még gazdag szecessziós homlokzati- és tetődíszítése mára már szinte teljesen hiányzik, az egykori nagypolgári lakásait a II. világháború után kisebbekre osztották.
A most megjelent állványzat láttán sokan reménykedhettek abban, hogy megkezdődhet az épület régen elvesztett díszeinek helyreállítása. A szegedi ingatlankezelő IKV Zrt. által közzétett építészeti-műszaki leírásból azonban kiderül: egyelőre jóval szerényebb, bár nem kevésbé fontos beavatkozásról van szó. A háromszintes palota elöregedett tetőszerkezetének cseréje vált szükségessé ugyanis, a beruházás kizárólag erre a munkára terjed ki.
Ocskó Ferenc kollégám képét választottam ezúttal, ami az 1904-ben felépült, azóta díszeitől megfosztott, megcsonkított Schäffer-palota egyik megmaradt részletét ábrázolja. A terveket Magyar Ede, a szegedi szecesszió legjelentősebb alkotója készítette még a Reök-palota előtt. Az ott látható virágszimbólumok már a Schäffer-palotán is visszaköszönnek, emellett feltűnőek a leláncolt sasok, amik jól jelképezik a most még romos épület helyzetét: a szárnyalásra várni kell.
Nem győzte meg a vásárhelyieket, hogy a hódmezővásárhelyi Rapcsák-szobrot a kommunista diktatúra múzeumába rakják. Egyelőre még a Kossuth téren áll a szobor, ám a helyi közgyűlés május 27-én megszavazta, hogy onnan az Emlékpontban helyezzék át azt.
„Félreértés ne essék, Rapcsák már most is ott van az Emlékpontban” – ezzel érvelt a Szegedernek Márki-Zay Péter az áthelyezés mellett. A vásárhelyi polgármester szerint ugyanis a köztéri alkotás már nem csupán Rapcsák Andrásról szól, hanem egy politikai korszak emléke is, amelynek szerinte a múzeumban van a helye.
A döntésből hamar politikai vita lett: a helyi Fidesz eltörléskultúrát emleget, amivel Márki-Zay Péter polgármester nem ért egyet, hiszen elmondása szerint a szobor nem tűnne el, hanem olyan helyre kerülne, ahol egy korszak történetének részeként lehetne értelmezni. Az általunk megkérdezett vásárhelyiek többsége ugyanakkor nem tartja indokoltnak az áthelyezést.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

Fotó: Farkas Anna / Szegeder

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder
Szeged egyik legszebb műemlék épülete, az Ungár–Mayer-palota lakóinak életét évek óta megkeseríti az égett olaj szaga, a hajnali áruszállítások és a padláson működő berendezések zaja. Itt működik ugyanis a KFC belvárosi egysége. A felek között évek óta tartó konfliktus már nemcsak a zavaró hatásokról szól, hanem a társasház közös tulajdonú területeinek használatáról, a műemléki épületek működéséről és az önkormányzat szerepéről is. A 2019 óta tartó ügy már a bíróságot is megjárta, de egyelőre nem született megállapodás.
„Nagyon sokszor érezni az égett zsír szagát a lakásban” – mondta a Szegedernek egy idős férfi, aki több mint harminc éve él az épületben. Véleménye szerint a probléma a KFC szellőztetőrendszerével függ össze, ami az étteremből a tetőig húzódik, és rendszeresen kellemetlen szagokat áraszt. A férfi arról is beszélt, hogy a csatornarendszerrel is gyakran akadnak gondok. Szerinte a rendszerbe kerülő zsíros szennyeződések miatt rendszeresek az eldugulások, amelyek megszüntetése szintén kellemetlen szaghatással jár.
Nem mindenkit bosszantanak azonban a körülmények. Többen például arról beszéltek, hogy őket sem a szagok, sem a zajok nem zavarják, és szerintük a kellemetlenségek amúgy is főként az étterem felőli oldalon található lakásoknál érződnek.