105 éves a Belvárosi Mozi: a kultúra üzlet is, ma már nem elég filmeket vetíteni

„A kultúra, az egyben üzlet is, ma nem elég csak a filmek vetítésével bevinni az embereket a nézőtérre” – mondta Kozma József önkormányzati képviselő a Belvárosi Mozi 105 éves fennállására rendezett ünnepségen. A Szegedi Rendezvény- és Médiaközponthoz integrált intézménynél kifejezetten a mozi funkcióinak bővítésére költött a város: a századik évfordulóra több VR-termet, minimozit és korszerű energetikai rendszert alakítottak ki.

A jubileum alkalmával emléktáblát koszorúztak meg a Belvárosi Mozi bejáratánál. Itt emlékezett Baróti Györgyi és nagybátyja, akik Vass Róza részvényes leszármazottai – akkoriban részvénytársaságként indult a Belvárosi Mozi Rt., melynek fölszámolására 1949 elején került sor. Baróti Györgyi korábban a 90 éves évfordulón is jelen volt, akkor édesapjával együtt, és ekkor látta először a család számára fenntartott páholyt.

A szegedi Belvárosi Mozi 1920. szeptember 8-án, 11 órakor nyitotta meg kapuit, akkoriban nem kísérte nagy hírverés, hiszen nem ez volt az egyetlen mozi a városban. Az épület azonban különlegesnek számított: a filmvetítés mellett színházi előadások és koncertek megtartására alkalmas színpadot is kialakítottak benne. A némafilmeket sokáig zongora kísérte, vagy színész szinkronizálta élőben a vászon előtt.

A 100 éves felújítás részeként a Belvárosi Mozi és általában a filmkultúra történetét bemutató kiállítást is létrehoztak. A 105 éves évfordulós megemlékezést Takács Éva, a mozi vezetője exkluzív tárlatvezetése zárta, amely a közönségnek a mozi múltjába és jelenébe is betekintést adott.

A vidék legnagyobb moziját, a Belvárosi Mozit 1920-ban kezdték építeni, az eredeti tervekkel ellentétben azonban nem a budapesti építész, Szivessy Tibor, hanem a szegedi Sebestyén Endre  tervei alapján épült meg az ország egyik legszebb art deco palotája.

Az előcsarnok fölött büfé kapott helyet, a Deák Ferenc utca sarkán lévő emeleti nyitott terasz a dohányosok részére készült. Az előcsarnokból átjáró vezetett a Stefánia felé a Park kávéházba, mely arról volt nevezetes akkor még Kossuth Kávéház néven, hogy egyike azoknak a kávéházaknak, ahol rendszeres mozgókép vetítéseket tartottak 1905-től.